eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
San Lorenzo del Escorial, 2018. augusztus 21.A spanyol zászlóba burkolózik egy nő a spanyol polgárháború áldozatainak emléket állító Elesettek Völgyében, a Madridtól 40 kilométerre fekvő San Lorenzo del Escorialnál 2018. augusztus 21-én. A júniusban hivatalba lépett szocialista spanyol kormány arra készül, hogy kihantoltatja és eltávolíttatja Francisco Franco egykori spanyol diktátor földi maradványait az Elesettek Völgyében lévő katolikus bazilikából. (MTI/EPA/Mariscal)
Nyitókép: MTI/EPA/Mariscal

A spanyol szocialista kormány gyorsított eljárásban újratemeti Francót

A spanyol legfelsőbb bíróság döntése nyomán a lehető leghamarabb exhumálják és egy önkormányzati temetőbe viszik át a néhai spanyol diktátor, Francisco Franco földi maradványait. Az országot évtizedeken át vezető Franco eddig egy mauzóleumban nyugodott.

Vége a demokrácia helyreállítását követő konszenzusnak Spanyolországban - legalábbis, ami a polgárháborús vezér és későbbi diktátor, Francisco Franco nyughelyét érinti.

A tavaly júniusban hatalomra került Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) számára kiemelt cél volt, hogy fellépjen a Franco-kultusz ellen és eltávolítsa az úgynevezett Elesettek Völgyében található sírjából az egykori autokrata vezetőt.

Carment Calvo ügyvezető spanyol alelnök azt mondta, hogy a kormány a lehető leggyorsabban exhumálja Francót. “Jó hír ez a spanyol népnek, tisztelgés mindkét oldal áldozatai előtt. Együttélésünk így teljesen szabad és etikus lehet” – fogalmazott.

A kormánypárt szerint

az emlékhely – egy bazilika és egy 150 méter magas kereszt – valójában a Franco-rezsimet és az 1930-as évek brutális polgárháborújának győzteseit dicsőíti és nem az áldozatokra emlékezik.

Pedro Sanchez, a Szocialista Munkáspárt vezetője és miniszterelnök azt mondta: az újratemetés fontos lépés a háború sebeinek begyógyítására.

A diktatúra és a Franco-rezsim bukása után évtizedekig úgy tűnt, hogy a gyorsan modernizálódó Spanyolország megtalálta a megbékélés módját azzal, hogy nem túlzottan bolygatták a brutális mészárlásokkal és például a német légierő harci főpróbáit jelentő bombázásokkal tarkított polgárháború emlékeit. Ennek ellenére a Franco-hívők soha nem fogadták el teljesen a polgárháborúban nekik tulajdonított atrocitásokat.

Franco mostani elmozdítása ismét polarizálta a véleményeket – a szocialista vezér szavai ellenére az egyre inkább erősödő spanyol jobboldal rákapott a témára.

A Legfelsőbb Bíróság hat bírája egyhangúan úgy döntött: elutasítja a Franco-család kívánságát, hogy a diktátor maradványait a madridi Almundena-székesegyházba vigyék. Ehelyett egy Madrid-közeli önkormányzati temetőben hantolják újra, ahol felesége, Carmen Polo nyugszik.

Francisco Franco 1939-es polgárháborús győzelmétől egészen 1975-ig irányította Spanyolországot. Felmerülhet, hogy a kormánypárt politikai pontszerzésre akarja felhasználni az újratemetést: november 10-én újabb választásokat tartanak az országban és Franco maradványait még azelőtt át akarják vinni a másik temetőbe.

Kommentátorok szerint ha a radikális jobboldal hangosan reagál, akkor az mozgósíthatja a szocialista szavazókat. A jobboldali Vox párt vezére, Santiago Abascal máris megjegyezte egy tweetben: "Így indul a szocialista kampány, sírgyalázással, régi gyűlöletek kiásásával, a monarchia megkérdőjelezésével." Emellett azt állította, hogy csak az ő pártja tudja megvédeni a szabadságot, ironikus módon “az önkényuralommal szemben”. A szocialisták elképzelése közben az, hogy a polgárháború félmillió áldozata előtti emlékművé alakítják át az Elesettek Völgyét, ahol a harcok 34 ezer halottja nyugszik.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×