Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
323.79
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport brit vezetője (b) és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke  üdvözli egymást az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. március 27-én. A képviselők Jean-Claude Junckernek és Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének a társaságában a március 21-22-i EU-csúcs eredményeit vitatják meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Megdöbbentő, melyik párt nyerheti a briteknél az EP-választást

Az újonnan alapított Brexit Párt sokkoló győzelme várható a most már valószínűsíthető brit európai parlamenti választásokon. A YouGov közvéleménykutató szerint napokon belül megugrott az új párt támogatottsága, amelynek fő húzóereje alapítója, a Brit Függetlenségi Párt, UKIP korábbi vezére.

Nigel Farage még mindig megmozgatja az unióellenes britek fantáziáját. A 2016-os brexit népszavazás kierőszakolásában vezető szerepet játszó UKIP, azaz a Brit Függetlenségi Párt vezére makacsul őrzi népszerűségét.

Teszi ezt annak ellenére, hogy ő volt az, aki a referendum másnapján kissé szemtelenül közölte: nem tartható az az ígéret, hogy a tagsági díját Brüsszeltől visszaszerző London a nemzeti egészségügyi szolgálatba pumpálja át a pénzt. Pedig a brexitpártiak ezt az elárult ígéretet festették kampánybuszukra és ezzel járták az országot.

Nigel Farage brit európai parlamenti képviselő, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője hazája apró zászlaját tartja a Brexitről tartott vitán az uniós testület strasbourgi üléstermében 2019. március 13-án. Az Egyesült Királyság a tervek szerint március 29-én lép ki az Európai Unióból.
MTI/EPA/Patrick Seeger
Nigel Farage brit európai parlamenti képviselő, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője hazája apró zászlaját tartja a Brexitről tartott vitán az uniós testület strasbourgi üléstermében 2019. március 13-án. Az Egyesült Királyság a tervek szerint március 29-én lép ki az Európai Unióból. MTI/EPA/Patrick Seeger

Farage a belviták nyomán először lelépett a UKIP éléről, majd visszatért, majd ismét távoznia kellett, megtartotta európai parlamenti képviselői helyét – és a vele járó busás fizetést – és egy Brüsszelből sugárzott brexitpárti rádióműsor házigazdája lett.

Újonnan alapított Brexit Pártja pedig most sokkoló módon a legtöbb voksot gyűjtheti be a közelgő európai parlamenti választásokon, amelyeket úgy tűnik, az Unióból kilépő, de patthelyzetbe került Nagy-Britanniában is megrendeznek.

A YouGov közvéleménykutató szerint

egy héttel alapítása után a Brexit Párt támogatottsága 27 százalékra ugrott.

Ezzel megelőzte a 22 százalékon álló Munkáspártot és a kormányzó konzervatívokat, akik 15 százalékra számíthatnak.

A leginkább Európa-barát Liberális Demokraták 9, a brit Zöldek 10, a két nagy párt kilépőiből alakult Független Csoport pedig 6 százalékon áll.

A kis pártok adatai azért számítanak, mert a britek eddig nem a szokásos egyéni választókerületi, hanem arányos képviseleti rendszerben választottak európai parlamenti képviselőket.

Így számolva Farage-ék előnye már nem olyan furcsa, de jól kifejezi a britek megosztottságát: az ő 27 százalékukkal szemben áll a 45 százalékot kitevő brexit-ellenes tábor – ha a kérdésben megosztott Munkáspárt úgy dönt, hogy egy újabb népszavazás, vagy legalábbis a kemény brexitelők ellen kampányol. Ehhez a tömbhöz csatlakozhat még néhány Európa-párti konzervatív képviselő is.

Farage, korábbi pártja, a UKIP élén 2014-ben a mostani népszerűségi adattal szinte megegyező, 26,6 százalékos arányú eredménnyel nyerte meg a brit európai parlamenti voksot. Akkor azonban még a többi brit párt mind az EU-tagság híve volt.

A YouGov politikai kutatási elemzője, Chris Curtis úgy véli: "teljességgel elképzelhető egy újabb Farage-meglepetés. Öthetes kampány előtt állunk, de nem fogadnék ellene" – írta a szakértő.

Az új Brexit Párt népszerűségének motorja azoknak a konzervatív választóknak a haragja, akik dühösek, mert Theresa May eddig nem tudta kivezetni Nagy-Britanniát az Unióból.

A korábbi tory szavazók mindössze negyede készül ismét a pártra voksolni az európai választásokon.

Bár a britek korábban nem tulajdonítottak nagy fontosságot az európai választásoknak, a keményvonalas, nodeal-brexit tábor győzelme újabb nyomás alá helyezné a kormányt, hogy a jövőről szóló alkudozás helyett egyszerűen buktassa ki az országot az Unióból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Franciaország után Belgium lehet az euróövezet következő gyenge pontja, ahol a német államkötvényekhez mért hozamfelár 13 éves csúcsra emelkedett. Az ország költségvetési hiánya a GDP 5,2 százaléka, ami a legmagasabb az eurózónában, az államadósság pedig már a GDP 108 százalékát teszi ki. A gond gyökere a magas állami költés és az alacsony foglalkoztatás, miközben a lejáró olcsó hitelek helyére egyre drágábbak kerülnek, így a kamatkiadások a következő évtizedben a duplájukra nőhetnek. Bart De Wever miniszterelnök ötpárti koalíciója hetek óta nem tud megegyezni a jövő évi költségvetésről, pedig a tárgyalt csomag is kevés lenne. Belgium 1995-ben egyszer már kilábalt egy még súlyosabb adóssághelyzetből, ma azonban hiányzik az akkori gyors növekedés, a csökkenő kamatteher és a külső kényszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×