Infostart.hu
eur:
387.44
usd:
333.52
bux:
122303.53
2026. március 23. hétfő Emőke
Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport brit vezetője (b) és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke  üdvözli egymást az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. március 27-én. A képviselők Jean-Claude Junckernek és Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének a társaságában a március 21-22-i EU-csúcs eredményeit vitatják meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Megdöbbentő, melyik párt nyerheti a briteknél az EP-választást

Az újonnan alapított Brexit Párt sokkoló győzelme várható a most már valószínűsíthető brit európai parlamenti választásokon. A YouGov közvéleménykutató szerint napokon belül megugrott az új párt támogatottsága, amelynek fő húzóereje alapítója, a Brit Függetlenségi Párt, UKIP korábbi vezére.

Nigel Farage még mindig megmozgatja az unióellenes britek fantáziáját. A 2016-os brexit népszavazás kierőszakolásában vezető szerepet játszó UKIP, azaz a Brit Függetlenségi Párt vezére makacsul őrzi népszerűségét.

Teszi ezt annak ellenére, hogy ő volt az, aki a referendum másnapján kissé szemtelenül közölte: nem tartható az az ígéret, hogy a tagsági díját Brüsszeltől visszaszerző London a nemzeti egészségügyi szolgálatba pumpálja át a pénzt. Pedig a brexitpártiak ezt az elárult ígéretet festették kampánybuszukra és ezzel járták az országot.

Nigel Farage brit európai parlamenti képviselő, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője hazája apró zászlaját tartja a Brexitről tartott vitán az uniós testület strasbourgi üléstermében 2019. március 13-án. Az Egyesült Királyság a tervek szerint március 29-én lép ki az Európai Unióból.
MTI/EPA/Patrick Seeger
Nigel Farage brit európai parlamenti képviselő, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője hazája apró zászlaját tartja a Brexitről tartott vitán az uniós testület strasbourgi üléstermében 2019. március 13-án. Az Egyesült Királyság a tervek szerint március 29-én lép ki az Európai Unióból. MTI/EPA/Patrick Seeger

Farage a belviták nyomán először lelépett a UKIP éléről, majd visszatért, majd ismét távoznia kellett, megtartotta európai parlamenti képviselői helyét – és a vele járó busás fizetést – és egy Brüsszelből sugárzott brexitpárti rádióműsor házigazdája lett.

Újonnan alapított Brexit Pártja pedig most sokkoló módon a legtöbb voksot gyűjtheti be a közelgő európai parlamenti választásokon, amelyeket úgy tűnik, az Unióból kilépő, de patthelyzetbe került Nagy-Britanniában is megrendeznek.

A YouGov közvéleménykutató szerint

egy héttel alapítása után a Brexit Párt támogatottsága 27 százalékra ugrott.

Ezzel megelőzte a 22 százalékon álló Munkáspártot és a kormányzó konzervatívokat, akik 15 százalékra számíthatnak.

A leginkább Európa-barát Liberális Demokraták 9, a brit Zöldek 10, a két nagy párt kilépőiből alakult Független Csoport pedig 6 százalékon áll.

A kis pártok adatai azért számítanak, mert a britek eddig nem a szokásos egyéni választókerületi, hanem arányos képviseleti rendszerben választottak európai parlamenti képviselőket.

Így számolva Farage-ék előnye már nem olyan furcsa, de jól kifejezi a britek megosztottságát: az ő 27 százalékukkal szemben áll a 45 százalékot kitevő brexit-ellenes tábor – ha a kérdésben megosztott Munkáspárt úgy dönt, hogy egy újabb népszavazás, vagy legalábbis a kemény brexitelők ellen kampányol. Ehhez a tömbhöz csatlakozhat még néhány Európa-párti konzervatív képviselő is.

Farage, korábbi pártja, a UKIP élén 2014-ben a mostani népszerűségi adattal szinte megegyező, 26,6 százalékos arányú eredménnyel nyerte meg a brit európai parlamenti voksot. Akkor azonban még a többi brit párt mind az EU-tagság híve volt.

A YouGov politikai kutatási elemzője, Chris Curtis úgy véli: "teljességgel elképzelhető egy újabb Farage-meglepetés. Öthetes kampány előtt állunk, de nem fogadnék ellene" – írta a szakértő.

Az új Brexit Párt népszerűségének motorja azoknak a konzervatív választóknak a haragja, akik dühösek, mert Theresa May eddig nem tudta kivezetni Nagy-Britanniát az Unióból.

A korábbi tory szavazók mindössze negyede készül ismét a pártra voksolni az európai választásokon.

Bár a britek korábban nem tulajdonítottak nagy fontosságot az európai választásoknak, a keményvonalas, nodeal-brexit tábor győzelme újabb nyomás alá helyezné a kormányt, hogy a jövőről szóló alkudozás helyett egyszerűen buktassa ki az országot az Unióból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Patrióták vezetői Budapesten sorra biztosítják támogatásukról Orbán Viktort

A Patrióták vezetői Budapesten sorra biztosítják támogatásukról Orbán Viktort

Budapesten, a Millenárison tartják első nagygyűlésüket a Patrióták európai politikusai. Beszédet mondott többek között a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini, a spanyol Santiago Abascal, valamint a holland Geert Wilders. Az osztrák Herbert Kickl, valamint a cseh Andrej Babis videóüzenetet küldött az eseményre, amelyen Orbán Viktor is felszólal.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×