Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Irán nyerhet a szíriai háborúval

A Szíria körüli orosz-amerikai szembenállás mellett kevés hangzik el arról, hogy a konfliktus a síita Irán és a szunnita arab országok közvetett háborúja is. De mik is Irán céljai? Egyes elemzők szerint az, hogy szabad kijutást kapjon a Földközi-tengerre.

Az iraki Moszul ostromára készülő iraki kormányhadsereget támogató síita milíciák nemcsak támadó feladatot kaptak – írja a Guardian. Blokkolniuk kell a nyugatra vezető utakat, hogy az esetleg menekülésbe fogó Iszlám Állam harcosok ne tudjanak Szíria felé menekülni.

A brit lap elemzése szerint a milíciák Irán céljait szolgálják. És az a tény, hogy nem lesznek élcsapat az ostromban lehetővé teszi, hogy segítsenek megvalósítani Teherán álmát – azt, hogy befolyási övezetet szerezzen Irakon és Szírián át egészen a Földközi-tengerig.

Irán az utóbbi évtizedben soha nem volt olyan közel célja megvalósításához, mint most. „Nagyon keményen dolgoztak rajta. Egyrészt a büszkeségük hajtja őket, másrészt a gyakorlatiasság. Képesek lesznek szabadon embereket és árukat mozgatni a Földközi-tenger és Teherán között, olyan útvonalakon, amelyeket saját erőik is szövetségeseik tesznek biztonságossá a számukra” – mondta a brit lapnak egy, a kérdést figyelemmel kísérő európai illetékes.

A korridor 2014 óta „épül” és iraki arab, iraki kurd és szíriai kurd területeken át, a most hatalmas pusztítást megélő Aleppón át halad a tenger felé.

A térség ellenőrzését Irán barátai és ellenségei szeme láttára veszi át – teszi hozzá a brit újság.

Ez különösen aggasztja Törökországot, amely tart az irániak és a kurdok, többek között az Ankara esküdt ellenségének számító Kurd Munkáspárt, a PKK közeledésétől.

A terv végrehajtását magas rangú illetékesek hangolják össze Teheránban, Bagdadban és Damaszkuszban az iráni külpolitikában kulcsszerepet játszó Forradalmi Gárda al-Kudsz egységével. Ezt Kasszem Szulejmani tábornok irányítja, aki maga is részt vett parancsnokként a szíriai és iraki háborúban.

A korridorépítés megváltoztatja a térség etnikai és demográfiai összetételét – és ezt már látni is lehet Irak központi és Szíria északi részén.

A Guardian szerint Irán szövetségeseinek egy része fel sem fogja, hogy mi történik.

A korridor ott indul, ahol Irán az iraki háború idején síita csoportok révén gerillaháborút folytatott a megszálló amerikai erők ellen. A befolyása alatt lévő milíciák most az Iszlám Állammal csapnak össze.

Ironikus módon azóta, hogy az amerikaiak visszatértek Irakba, hogy a dzsihadisták ellen harcoljanak, egykori ellenségeiknek is biztosítanak légi támogatást – jegyzi meg a Guardian.

A korridor nyugati vége felé Irán 6000 vele szövetséges milicistát vonultatott fel Kelet-Aleppo ostromához. Az irániak tervezett folyosója a sokat szenvedett Homsz városán keresztül a Földközi-tenger partján elterülő, és az oroszok által biztosított, stabilan az Aszad-rendszer kezén lévő Latakiánál érne véget. Amerikai diplomaták is elismerték, hogy a korridor létrehozása stratégiai győzelem lenne Irán számára, ami aggodalommal kell, hogy eltöltse szövetségeseiket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×