A Sacramentóban hozott döntés közvetve válasz a Volkswagen vezetőinek azon kérésére, hogy januárig adjanak határidőt a dízel-botrányban érintett közel fél millió Amerikában forgalmazott autó visszahívására.

A sacramentoi bejelentést azonban Wolfsburgban alighanem gyorsan meg fogják szívlelni, mert Kalifornia után az Egyesült Államok többi szövetségi állam is hasonló szigorításra szánhatja el magát, márpedig ez, a dízelbotrány okozta amúgy is óriási anyagi veszteséget tovább súlyosbíthatja, azáltal, hogy a vásárlók bojkottálhatják a német autógyár valamennyi modelljét.

A 2016-ra tervezett új dízel-meghajtású típus forgalmazásától máris elállt a cég, mert az Egyesült Államokban az illetékes hivatal még meg sem kezdte a modell környezetvédelmi adatainak ellenőrzését. Az amerikaiak bizalmatlanságát tovább erősítette az a hír, amely szerint a dízelmotorral működő autókat a Volkswagen szakemberei 2009-ben egy további szoftverrel is ellátták. Ez mintegy kiegészíti azt a berendezést, amely az emissziós adatok meghamisította. Erről a Volkswagen amerikai részlegének vezetője, Michael Horn számolt be a washingtoni kongresszus előtt történt meghallgatásán. Horn azonban nem említette, hogy ez az újabb szoftver részét képezi-e a félrevezető céllal kidolgozott készüléknek.

A Volkswagen körüli botrány amerikai következményeit némileg tompítja az a hír, hogy további négy autógyártó a Mercedes, a Honda, a Mazda és a Mitsubishi dízelmodelljeinek tesztadatai is meghaladják az Egyesült Államokban megengedett károsanyag kibocsátási szintet. Egyelőre azonban nem merült fel a gyanú, hogy ezek a gyártók is a Volkswagenhez hasonlóan szoftveres úton manipulálták volna a kibocsátást.