Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

"Franciaországnak nem áll módjában befogadni a menekülteket"

Erősödik a feszültség a német, a francia és az olasz vezetés között a menekültek kezelése ügyében, miközben Franciaországban a kérdés kapcsán egyre radikálisabb politikai alternatívák fogalmazódnak meg. Eközben egyre magasabb azoknak a franciáknak az aránya, akik életbevágónak tartják a bevándorlás kezelését.

Nem tekinti politikai menekülteknek a francia belügyminiszter azokat az afrikai bevándorlókat, akik múlt csütörtök óta a francia-olasz határmenti Ventimiglia nevű településen várják sorsuk alakulását. Bernard Cazeneuve az ügy kapcsán azt mondta, a többségében angol nyelvű országokból származó személyeket nem üldözik hazájukban, nyilvánvalóan a jobb élet reményében érkeztek Európába, ezért Franciaország nem fogadhatja be őket.

A francia belügyminiszter szerint az érintettekről a Schengeni, illetve a II. Dublini egyezmény értelmében annak az országnak kell gondoskodnia, ahol regisztrálták őket, és ez nem más, mint Olaszország. Az olaszok viszont egyre nehezebben birkóznak meg a rájuk zúduló menekültáradattal, és azt fontolgatják, hogy ideiglenes tartózkodási engedéllyel látják el az Afrikából érkezőket, amivel az érintettek szabadon utazhatnának Európán belül. A legtöbb menekült amúgy is Németországot és a skandináv államokat célozza.

Ez az egyelőre csupán meglebegtetett elképzelés nem tetszik sem a német, sem a francia vezetésnek: a két ország külügyminiszterei szerdán arra szólították fel az olaszokat, hogy tartsák be a Schengeni egyezményt, azaz gondoskodjanak maguk a menekültekről.

Mindezzel párhuzamosan Franciaországban is egyre komolyabb politikai témává válik a bevándorlók kezelése. Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökasszonya a helyzet súlyosságára való tekintettel néhány napja a Schengeni egyezmény azonnali felfüggesztését követelte, hozzátéve: meg kell értetni a migránsokkal, hogy Franciaországnak nem áll módjában befogadni őket.

A fentiekkel csaknem egy időben Nicolas Sarkozy volt államfő, a Republikánusok nevű legnagyobb ellenzéki párt vezetője úgy vélte, el kell gondolkodni a terület szerinti állampolgárság megszüntetésének a lehetőségén, ami azt jelentené, hogy a jövőben nem számítana automatikusan francia állampolgárnak minden Franciaországban született személy.

Sarkozy kijelentését a baloldalon ugyan heves bírálat fogadta, ám mindenki tisztában van azzal, hogy az alapproblémára, vagyis a bevándorlásra választ kell találni, ha meg akarják előzni a társadalom további radikalizálódását.

A különböző felmérésekből világosan látszik, hogy egyre magasabb azoknak a franciáknak az aránya, akik életbevágónak tartják a bevándorlás kezelését, kordában tartását, miközben számos elemző arra figyelmeztet, hogy a kérdés miatt a társadalomban szorongás érzékelhető, egyre többen tartanak attól, hogy a nemzet elveszítheti önazonosságát, sőt akár fel is bomolhat.

E félelmeket az is táplálja, hogy a bevándoroltak egy része nem hajlandó beilleszkedni, illetve asszimilálódni a francia társadalomba, újabb és újabb, szimbolikusnak számító, a francia hagyományokat és szokásokat gyakorlatilag elvető követelésekkel állnak elő, melyeket a multikulturalizmus jegyében a baloldali pártok és értelmiségiek is támogatnak.

A fenti jelenségek alapján egyre több író, publicista vagy éppen filozófus véli úgy, hogy a francia társadalom és maga a francia civilizáció az összeomlás szélére került. E vészjelzések egyike néhány hónapja magyarul is olvasható, szerzője Michel Houellebecq, címe pedig "Behódolás".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×