eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Kiderülhet, mit ajánlanak Görögországnak a hitelezők

Ma derül ki, hogy milyen ajánlatról tárgyaltak az éjszaka Görögország hitelezői. A megbeszéléseket Angela Merkel német kancellár vezette, aki Francois Hollande francia elnököt, valamint az IMF és az Európai Központi Bank vezetőjét is meghívta.

A Görögországnak hitelező államok azt ígérték, hogy "intenzívebbé" teszik a megbeszéléseket, amelyek tétje az, hogy Athén hozzájusson a nemzetközi mentőcsomag utolsó, több, mint 7 milliárd eurós részletéhez.

Ha elmarad az alku - aminek elérésére már nagyon kevés idő áll rendelkezésre - akkor Athén szinte bizonyosan képtelen lesz visszafizetni esedékes hitelrészleteit. Ennek nyomán pedig csődöt jelenthet és kiléphet az Eurozónából.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az utóbbi napokban két tűz közé szorult: lehetetlen feltételekkel vádolta hitelezőit, miközben pártja baloldali szárnya szerint már így is túl engedékenynek mutatkozott.

A nemzetközi hitelezők részletes reformprogramot követelnek a görögöktől cserébe azért, hogy átutalják nekik a pénzügyi mentőövnek számító hitelrészletet.

A Makropolisz görög elemzőintézet szerint a résztvevők előrehaladást értek el a Német Kancellári Hivatalban, ami azt jelenti, hogy sikerült áthidalniuk különbségeiket és új ajánlattal állhatnak Alekszisz Ciprasz elé.

Elemzők szerint az a tény, hogy Angela Merkel magához rendelte Christine Lagarde-ot, az IMF vezetőjét és Mario Draghit, az Európai Központi Bank elnökét, arra utal, hogy magasszintű diplomáciai közbelépésre lesz szükség az alkuhoz.

Az éjszaka véget ért minicsúcson részt vett Francois Hollande francia elnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is.

Kommentátorok valódi áttörést vártak és a intenzívebb megbeszélésekről szóló megjegyzést úgy értékelték, hogy ez még nem történt meg. És hogy miben nyilvánult meg a hitelezők közötti ellentét?

A Valutaalap saját hitelezési feltételei miatt keményebb magatartást sürgetett a görögökkel szemben. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank is engedékenyebb lenne, mert egyben akarja tartani a Valutauniót. Ha Angela Merkel úgy dönt, hogy Athén kaphat még pénzt, akkor az a Valutauniótól és nem a Valutaalaptól érkezik majd - jegyezte meg a Guardian.

A Financial Times forrásaira hivatkozva azt írta, hogy a hitelezők közötti esetleges megállapodást "egy formálódó alku alapjaként" és nem végső ultimátumként tárják majd a görög kormány elé. "Azaz, majd Ciprasz nevezheti azt ultimátumnak" - jegyezte meg élcelődve a gazdasági lap kommentátora.

Athénnek négy, összesen 1,6 milliárd eurót kitevő hitelrészletet kell törlesztenie ebben a hónapban a Nemzetközi Valutaalap felé.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Christian Lindner pénzügyminiszter a közelmúltban kifogásolta a németek munkához való viszonyát, szerinte mentalitásváltásra van szükség. Egy tanulmány szerint ugyanakkor soha ennyit nem dolgoztak a németek, mint a múlt évben. Sőt a politika közreműködésével lehetne még ennél többet is. Most akkor mi az igazság?
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×