Infostart.hu
eur:
382.03
usd:
325.04
bux:
125197.21
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma

Kiderülhet, mit ajánlanak Görögországnak a hitelezők

Ma derül ki, hogy milyen ajánlatról tárgyaltak az éjszaka Görögország hitelezői. A megbeszéléseket Angela Merkel német kancellár vezette, aki Francois Hollande francia elnököt, valamint az IMF és az Európai Központi Bank vezetőjét is meghívta.

A Görögországnak hitelező államok azt ígérték, hogy "intenzívebbé" teszik a megbeszéléseket, amelyek tétje az, hogy Athén hozzájusson a nemzetközi mentőcsomag utolsó, több, mint 7 milliárd eurós részletéhez.

Ha elmarad az alku - aminek elérésére már nagyon kevés idő áll rendelkezésre - akkor Athén szinte bizonyosan képtelen lesz visszafizetni esedékes hitelrészleteit. Ennek nyomán pedig csődöt jelenthet és kiléphet az Eurozónából.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az utóbbi napokban két tűz közé szorult: lehetetlen feltételekkel vádolta hitelezőit, miközben pártja baloldali szárnya szerint már így is túl engedékenynek mutatkozott.

A nemzetközi hitelezők részletes reformprogramot követelnek a görögöktől cserébe azért, hogy átutalják nekik a pénzügyi mentőövnek számító hitelrészletet.

A Makropolisz görög elemzőintézet szerint a résztvevők előrehaladást értek el a Német Kancellári Hivatalban, ami azt jelenti, hogy sikerült áthidalniuk különbségeiket és új ajánlattal állhatnak Alekszisz Ciprasz elé.

Elemzők szerint az a tény, hogy Angela Merkel magához rendelte Christine Lagarde-ot, az IMF vezetőjét és Mario Draghit, az Európai Központi Bank elnökét, arra utal, hogy magasszintű diplomáciai közbelépésre lesz szükség az alkuhoz.

Az éjszaka véget ért minicsúcson részt vett Francois Hollande francia elnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is.

Kommentátorok valódi áttörést vártak és a intenzívebb megbeszélésekről szóló megjegyzést úgy értékelték, hogy ez még nem történt meg. És hogy miben nyilvánult meg a hitelezők közötti ellentét?

A Valutaalap saját hitelezési feltételei miatt keményebb magatartást sürgetett a görögökkel szemben. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank is engedékenyebb lenne, mert egyben akarja tartani a Valutauniót. Ha Angela Merkel úgy dönt, hogy Athén kaphat még pénzt, akkor az a Valutauniótól és nem a Valutaalaptól érkezik majd - jegyezte meg a Guardian.

A Financial Times forrásaira hivatkozva azt írta, hogy a hitelezők közötti esetleges megállapodást "egy formálódó alku alapjaként" és nem végső ultimátumként tárják majd a görög kormány elé. "Azaz, majd Ciprasz nevezheti azt ultimátumnak" - jegyezte meg élcelődve a gazdasági lap kommentátora.

Athénnek négy, összesen 1,6 milliárd eurót kitevő hitelrészletet kell törlesztenie ebben a hónapban a Nemzetközi Valutaalap felé.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Az elmúlt hetek világpolitikai történései is azt mutatják, hogy új világrend alakul – mondta az InfoRádióban Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ebben az átmeneti időszakban Magyarország jó lapokat vett fel, együttműködik Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal is. Ez a stratégia pedig olyan gazdasági lehetőségeket nyitott meg az ország előtt, amik korábban fel sem merülhettek, ennek köszönhető például a MOL tulajdonszerzése a szerbiai olajvállalatban – hangsúlyozta.

Dán kormányfő az EU-csúcson: Grönland ügyében nyitottak vagyunk az együttműködésre az Egyesült Államokkal

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben az EU-csúcson csütörtökön késő este.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Nagyot fordult a világ, jót mentek a tőzsdék

Nagyot fordult a világ, jót mentek a tőzsdék

Tegnap Davosban Donald Trump elmondta, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már azt, hogy sikerült megállapodást kötnie és nem lesz újabb vámháború. A hírre világszerte ugrottak a tőzsdék, Ázsia után Európában is nagyobb emelkedés volt látható. A magyar tőzsde is kifejezetten jól teljesített, a Mol közel 6 százalékot emelkedett, ezzel pedig új történelmi csúcs közelébe száguldottak a cég részvényei. Az OTP-nél és a BUX indexnél is összejött ma a történelmi rekord. Közben az amerikai piacokon is folytatódott az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×