A BMW művek müncheni központjában határozottan cáfolták azt közleményt, hogy a BMW autógyár magyarországi telephely építését tervezi. Mint a bajor gépkocsikonszern szóvivője hangsúlyozta, még terv sem született ilyen irányú befektetésről.

Hasonlóképpen nyilatkozott a stuttgarti Daimler cég munkatársa is, aki szintén nem tudott arról, hogy a kecskeméti Mercedes üzem mellett olyan új gyárat fontolgatnának, amelyben új modell gyártását terveznék.

A Paksi Atomerőművel kapcsolatban a müncheni Siemens Konszern szóvivője azzal a megjegyzéssel nyilvánította teljesen légből kapottnak a magyarországi nukleáris reaktor német technológiával történő korszerűsítésére vonatkozó állítást, hogy a Siemens már nem foglalkozik atom-technológiával.

Óvatosabb megjegyzést fűzött a visontai Mátrai Erőmű állami részesedésének növelésére vonatkozó hírhez az RWE esseni központjának szóvivője. Közölte, hogy a német energetikai konszern nem kommentál piaci találgatásokat, így azt sem, hogy a Magyar Villamos Művek meg akarja szerezni a német RWE-től a Mátrai Erőmű részvényeinek 50 százalékát.

Az Airbus hamburgi, valamint toulousi szóvivője sem cáfolni, sem megerősíteni nem volt hajlandó, hogy körvonalazódik egy nagyszabású helikopterüzlet a budapesti Honvédelmi Minisztériummal. Tény hogy a magyar hadsereg helikopterflottája felújításra szorul, de hogy az Airbustól, vagy az amerikai Sikorski, esetleg az olasz-brit Agusta-Westland cégtől szerzik-e az új légi járműveket, azt az Airbus részéről nem kívánták kommentálni.

A VS.hu kedden arról írt, hogy a magyar miniszterelnök és a német kancellár hétfőn megállapodott arról, hogy a bajor BMW gyárat építene Magyarországon, a Mercedes bővítené a kecskeméti üzemét, a német Siemens beszállna a Paksi Atomerőmű építésébe és menedzsmentjébe, a magyar állam pedig az amerikai Sikorsky vagy az olasz-brit AgustaWestland helyett a német-francia AirBus Helicopterstől vásárolhat 30 katonai helikoptert 172 milliárd forintért. A portál úgy tudja, hogy az állam 50 százalékos tulajdonosként beszállna a német RWE húsz évig még biztosan működő Mátrai Erőművébe.

Az InfoRádió Aréna című műsorában Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter kedden annyit mondott, hogy több német nagyvállalattal folynak tárgyalások magyarországi beruházásokról. Arra a kérdésre, hogy született-e gazdasági jellegű megállapodás Angela Merkel hétfői látogatása idején, Balog Zoltán azt mondta: nem is volt cél, hogy ilyen megállapodás szülessen, mert egyébként a német és a magyar cégek, illetve a magyarországi befektetési környezet gyakorolja a vonzerőt a német gazdaságra.

"Egy-két dolgot, amit a kancellár asszony úgy látott, hogy érdemes lenne javítani a befektetőik biztonsága érdekében, azt nyilván szóba hozta, de inkább a kérdések szintjén. Hiszen el kell ismernünk, hogy azok a különadók, amivel mi rendbe tettük a közteherviselés jegyében a gazdaságot, Magyarország pénzügyi helyzetét, az valóban német vállalatoknak is okozott plusz kiadást vagy jövedelemkiesést. De itt maradtak, sőt, az elmúlt évben növelték a befektetéseiket, itt 6 milliárd euróról beszélünk, és mi magunk is támogattuk őket és itt több százezer munkahelyért felelősek, és ha beszorozzuk mondjuk a 300 ezer munkahelyet egy négy fős családdal, akkor az azt jelenti, hogy milliós nagyságrendben magyar családok a német befektetőktől függenek" - mondta a miniszter.

Balog Zoltán arra a felvetésre, hogy hírek szerint a látogatás nyomán elképzelhető, hogy a következő időszakban lesznek újabb német beruházások, azt mondta: "Ez valóban így van, nyilván az ilyen tárgyalásokat nem érdemes kiszivárogtatni, vagy megelőzni, mert először a háttértárgyalásoknak kell folynia. De nyilván a magyar gazdaságnak és éppen ezért a magyar életszínvonalnak, a magyar munkaerő foglalkoztatásának az érdekében történik. Úgyhogy ezek jó tendenciák. Ebben a kancellári látogatás adhat egy új lendületet, de egyébként ezek a tárgyalások folynak."

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerda reggel azt mondta: felmerültek konkrét gazdasági ügyek, amelyeknek pozitív eredményei lesznek Magyarországra nézve.

A konkrétumokat firtató kérdésre a tárcavezető úgy felelt: nagy német tapasztalat van az atomerőművek felépítésével, működtetésével kapcsolatban, ezek bevonását értékelni kell. Felmerült továbbá, hogy a hadiipari kapacitások bővítése vagy beszerzések esetén "német vagy európai technológia is legyen a versenyzők között".