Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf

Undorodnak a politikától a franciák

Elképesztő mértéket öltött a franciák bizalmatlansága saját politikai elitjükkel szemben. Ez derül ki egy nemrég közzétett, átfogó politikai barométer nevet viselő felmérésből. Az elemzés készítői nemcsak azt tartják aggasztónak, hogy a polgárok kétharmada szerint rosszul működik a demokrácia Franciaországban, hanem azt is, hogy a politikával szemben megnyilvánuló érzelmek között az undor immáron második helyen szerepel.

A franciák 87 százaléka szerint a vezető politikusok alig, vagy egyáltalán nem foglalkoznak az egyszerű embereket érintő problémákkal - ez az egyik leglátványosabb eredménye annak a felmérésnek, melynek kérdőívét a párizsi Politikatudományi Főiskola és a francia nemzeti tudományos központ, a CNRS kutatói állítottak össze. A fenti véleményt vallók aránya a kutatás 2009-ben történt elindítása óta nyolc százalékkal emelkedett.

A 2013. december végén elvégzett és január közepén ismertetett közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a franciák 69 százaléka szerint országukban rosszul működik a demokrácia. Ez 2009-hez képest nem kevesebb, mint 21 százalékos emelkedést jelent. De az eredmények alapján általánosságban is azt lehet mondani, hogy a francia társadalom többségét jelenleg a nagyfokú bizalmatlanság jellemzi csaknem mindennel szemben.

A legnagyobb elutasítás a politikai pártokkal szemben mutatkozik: a megkérdezettek mindössze 11 százaléka bízik bennük, három százalékkal kevesebben, mint 2009-ben. Ez már azt is jelzi, hogy az emberek már négy évvel ezelőtt sem rajongtak értük. A sereghajtók után rögtön a média következik, a negyedik hatalmi ágban a nyilatkozók 23 százaléka bízik meg, négy százalékkal kevesebben, mint 2009-ben. De nagy a csalódás a szakszervezetekben is: a megkérdezettek 28 százaléka bízik bennük, a négy évvel ezelőtti 36 százalékkal szemben. Az általános bizalmatlanság az Európai Unióra is kiterjed, ez utóbbival kapcsolatban a bizalmi index 32 százalékon áll, ami 2009-hez képest 10 százalékos visszaesést jelent.

A megkérdezettek 36 százaléka bizalmatlanságot érez, amikor a politikai életre gondol, 31 százalékuk pedig undort. Ez utóbbi érzés felerősödését a felmérést elemző kutatók aggasztónak tartják, szerintük ugyanis az nem passzivitásra, hanem a választásokon való aktív részvételre ösztönzi az embereket, és valószínűleg a szélsőségekre való szavazás formájában fog megnyilvánulni a márciusban esedékes helyhatósági választásokon.

Ez az eshetőség egyébként közvetett módon ugyan, de a felmérés két másik eredményéből is kiolvasható. Egyrészt a négy évvel ezelőtti 48 százalékos szintről 67 százalékra emelkedett azoknak a franciáknak az aránya, akik úgy érzik, túl sok a bevándorló az országban, mint ahogy az is beszédes adatnak mondható, hogy a lakosság 50 százaléka visszaállítaná a halálbüntetést, ami 2009-hez képest 18 százalékos emelkedést jelent.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Szécsényi Gábor: megállíthatatlan a kínai autóipar, három kulcsdologban is élen járnak

Az utóbbi években szinte feltartóztathatatlan fejlődésnek indult a kínai autóipar, különösen az elektromos járművek területén jelentős az előretörés. Ennek okairól az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt Szécsényi Gábor, Az Autó című szaklap főszerkesztője, aki szerint kutatásban élen járnak, a gyártásuk olcsóbb, az akkumulátortechnológiában pedig óriásit léptek előre a kínaiak.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: az egészségügyi rendszernek tanulnia kell a hibákból

Tisza-kormány: az egészségügyi rendszernek tanulnia kell a hibákból

A pénteki nap is eseménydúsan telt a magyar államigazgatásban: a Paks II. Zrt. élére Ságodi Attilát nevezték ki, akitől Kapitány István miniszter a beruházás hatékony, átlátható és biztonságos megvalósítását várja. Az átvilágításokat követően menesztették a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum vezetőjét is. Az Amnesty International Magyarország azt kifogásolta, hogy az Országgyűlés a rendelkezésére álló 60 nap helyett már július 27-én megválasztaná az Alkotmánybíróság új tagját. Mindeközben hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult az előző kormány Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről szóló nemzeti konzultációja miatt, miután az ügyészség felülbírálta a rendőrség korábbi elutasító döntését. Cikkünk folyamatosan frissül a kormányzás szombati híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×