eur:
389.35
usd:
361.72
bux:
68002.24
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett

Undorodnak a politikától a franciák

Elképesztő mértéket öltött a franciák bizalmatlansága saját politikai elitjükkel szemben. Ez derül ki egy nemrég közzétett, átfogó politikai barométer nevet viselő felmérésből. Az elemzés készítői nemcsak azt tartják aggasztónak, hogy a polgárok kétharmada szerint rosszul működik a demokrácia Franciaországban, hanem azt is, hogy a politikával szemben megnyilvánuló érzelmek között az undor immáron második helyen szerepel.

A franciák 87 százaléka szerint a vezető politikusok alig, vagy egyáltalán nem foglalkoznak az egyszerű embereket érintő problémákkal - ez az egyik leglátványosabb eredménye annak a felmérésnek, melynek kérdőívét a párizsi Politikatudományi Főiskola és a francia nemzeti tudományos központ, a CNRS kutatói állítottak össze. A fenti véleményt vallók aránya a kutatás 2009-ben történt elindítása óta nyolc százalékkal emelkedett.

A 2013. december végén elvégzett és január közepén ismertetett közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a franciák 69 százaléka szerint országukban rosszul működik a demokrácia. Ez 2009-hez képest nem kevesebb, mint 21 százalékos emelkedést jelent. De az eredmények alapján általánosságban is azt lehet mondani, hogy a francia társadalom többségét jelenleg a nagyfokú bizalmatlanság jellemzi csaknem mindennel szemben.

A legnagyobb elutasítás a politikai pártokkal szemben mutatkozik: a megkérdezettek mindössze 11 százaléka bízik bennük, három százalékkal kevesebben, mint 2009-ben. Ez már azt is jelzi, hogy az emberek már négy évvel ezelőtt sem rajongtak értük. A sereghajtók után rögtön a média következik, a negyedik hatalmi ágban a nyilatkozók 23 százaléka bízik meg, négy százalékkal kevesebben, mint 2009-ben. De nagy a csalódás a szakszervezetekben is: a megkérdezettek 28 százaléka bízik bennük, a négy évvel ezelőtti 36 százalékkal szemben. Az általános bizalmatlanság az Európai Unióra is kiterjed, ez utóbbival kapcsolatban a bizalmi index 32 százalékon áll, ami 2009-hez képest 10 százalékos visszaesést jelent.

A megkérdezettek 36 százaléka bizalmatlanságot érez, amikor a politikai életre gondol, 31 százalékuk pedig undort. Ez utóbbi érzés felerősödését a felmérést elemző kutatók aggasztónak tartják, szerintük ugyanis az nem passzivitásra, hanem a választásokon való aktív részvételre ösztönzi az embereket, és valószínűleg a szélsőségekre való szavazás formájában fog megnyilvánulni a márciusban esedékes helyhatósági választásokon.

Ez az eshetőség egyébként közvetett módon ugyan, de a felmérés két másik eredményéből is kiolvasható. Egyrészt a négy évvel ezelőtti 48 százalékos szintről 67 százalékra emelkedett azoknak a franciáknak az aránya, akik úgy érzik, túl sok a bevándorló az országban, mint ahogy az is beszédes adatnak mondható, hogy a lakosság 50 százaléka visszaállítaná a halálbüntetést, ami 2009-hez képest 18 százalékos emelkedést jelent.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×