Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.81
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Undorodnak a politikától a franciák

Elképesztő mértéket öltött a franciák bizalmatlansága saját politikai elitjükkel szemben. Ez derül ki egy nemrég közzétett, átfogó politikai barométer nevet viselő felmérésből. Az elemzés készítői nemcsak azt tartják aggasztónak, hogy a polgárok kétharmada szerint rosszul működik a demokrácia Franciaországban, hanem azt is, hogy a politikával szemben megnyilvánuló érzelmek között az undor immáron második helyen szerepel.

A franciák 87 százaléka szerint a vezető politikusok alig, vagy egyáltalán nem foglalkoznak az egyszerű embereket érintő problémákkal - ez az egyik leglátványosabb eredménye annak a felmérésnek, melynek kérdőívét a párizsi Politikatudományi Főiskola és a francia nemzeti tudományos központ, a CNRS kutatói állítottak össze. A fenti véleményt vallók aránya a kutatás 2009-ben történt elindítása óta nyolc százalékkal emelkedett.

A 2013. december végén elvégzett és január közepén ismertetett közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a franciák 69 százaléka szerint országukban rosszul működik a demokrácia. Ez 2009-hez képest nem kevesebb, mint 21 százalékos emelkedést jelent. De az eredmények alapján általánosságban is azt lehet mondani, hogy a francia társadalom többségét jelenleg a nagyfokú bizalmatlanság jellemzi csaknem mindennel szemben.

A legnagyobb elutasítás a politikai pártokkal szemben mutatkozik: a megkérdezettek mindössze 11 százaléka bízik bennük, három százalékkal kevesebben, mint 2009-ben. Ez már azt is jelzi, hogy az emberek már négy évvel ezelőtt sem rajongtak értük. A sereghajtók után rögtön a média következik, a negyedik hatalmi ágban a nyilatkozók 23 százaléka bízik meg, négy százalékkal kevesebben, mint 2009-ben. De nagy a csalódás a szakszervezetekben is: a megkérdezettek 28 százaléka bízik bennük, a négy évvel ezelőtti 36 százalékkal szemben. Az általános bizalmatlanság az Európai Unióra is kiterjed, ez utóbbival kapcsolatban a bizalmi index 32 százalékon áll, ami 2009-hez képest 10 százalékos visszaesést jelent.

A megkérdezettek 36 százaléka bizalmatlanságot érez, amikor a politikai életre gondol, 31 százalékuk pedig undort. Ez utóbbi érzés felerősödését a felmérést elemző kutatók aggasztónak tartják, szerintük ugyanis az nem passzivitásra, hanem a választásokon való aktív részvételre ösztönzi az embereket, és valószínűleg a szélsőségekre való szavazás formájában fog megnyilvánulni a márciusban esedékes helyhatósági választásokon.

Ez az eshetőség egyébként közvetett módon ugyan, de a felmérés két másik eredményéből is kiolvasható. Egyrészt a négy évvel ezelőtti 48 százalékos szintről 67 százalékra emelkedett azoknak a franciáknak az aránya, akik úgy érzik, túl sok a bevándorló az országban, mint ahogy az is beszédes adatnak mondható, hogy a lakosság 50 százaléka visszaállítaná a halálbüntetést, ami 2009-hez képest 18 százalékos emelkedést jelent.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×