Infostart.hu
eur:
388.83
usd:
336.87
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Korlátozza-e Obama az amerikai kémügynökséget?

Mennyire szigorítja Barack Obama amerikai elnök az NSA kémügynökségre vonatkozó működési szabályokat? - ezt találgatták Amerikában Obama péntekre tervezett beszéde előtt. A Fehér Ház előzőleg tanulmányozta a külföldön is nagy botrányt kiváltott hírszerzési gyakorlatot, melynek során amerikaiak és külföldiek millióinak hívás- és elektronikus kommunikációs adatait rögzítették.

Szorosabbra húzza-e Barack Obama az NSA eddig igencsak laza láncát? Ez volt a kérdés az elnök beszéde előtt azok számára, akik szerint túl messzire ment el a kémkedésben az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal.

A bírálók között nemcsak jogvédők, de befolyásos szövetségesek is vannak, például Angela Merkel német kancellár, akinek mobiltelefonját éveken át megfigyelték.

Tudósítók azt várták, hogy Obama változtatásokat javasol majd a telefonhívási adatok tömeges gyűjtése terén és korlátozza a szövetségesek megfigyelését. Korábban azonban arra utalt, hogy a megfigyelést nem állítják le.

Az elnöki bejelentéshez időzítve az Oroszországában menedékjogot kapott Edward Snowden most újabb leleplezéssel állt elő. Az NSA volt rendszer-analitikusa olyan adatokat adott közre a Guardian című lapban, amelyek szerint az ügynökség naponta 200 millió SMS mobiltelefon-üzenetet rögzít világszerte. Azaz nemcsak terrorgyanús személyek, de semmivel sem gyanúsított polgárok SMS-eit.

Magát a szöveget nem tárolják, csak az úgynevezett metaadatokat, tehát, hogy ki, kinek, mikor és honnan küldött SMS-t. Már ezek az adatok is elegendőek ahhoz, hogy feltérképezzék valakinek a társadalmi kapcsolatait, pénzügyi tranzakcióit és utazási szokásait - például a bankoktól kapott SMS-üzenetek vagy a légijáratokról érkező megerősítések útján.

Az NSA rögzíti azt is, hogy ki mikor lépi át a határokat - mert ilyenkor a mobiltelefon átáll a külföldi hálózatra. A Guardian szerint a telefonok névjegykártyáiból még fényképeket és találkozók adatait is meg tudják szerezni.

A lap szerint hozzáférést kapott a hatalmas adatbázishoz a brit lehallgató-szolgálat, a GCHQ, ami máris nagy hullámokat vetett az Amerikával hagyományosan szövetséges szigetországban.

"Nagy kérdés, hogy feladjuk-e az adatainkat, hagyjuk, hogy megváltozzon az internet valamiféle biztonságért cserébe. Amerikai bírók és szenátorok mondják azt, hogy még nem bizonyított, hogy ettől nő a biztonságunk" - fejtegette a Guardian főszerkesztője a BBC reggeli műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×