Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Cameron keménykedik Merkellel

Berlinben a kormány megállapodott az ellenzékkel a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésében. Ezt a kancellár - a kisebbik koalíciós partner, a Szabaddemokrata Párt nyomására - eddig elvetette, most azonban a fiskális paktum ratifikációja érdekében beleegyezett a bankok közötti tranzakciókra vonatkozó adó életbeléptetésébe, még akkor is, ha ezt az Európai Unió nem egységesen valósítja meg.

A brit kormányfő már tegnap, Berlinben folytatott megbeszélésén a kancellár tudomására hozta, hogy a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésében ne számítson Londonra. David Cameron azt sem titkolta, hogy kormánya a fiskális paktumról sem tart sokat, amelynek berlini ratifikációja érdekében a kancellár beleegyezett a német ellenzék által is jó ideje szorgalmazott tranzakciós adó életbeléptetésébe.

Angela Merkelnek ugyanis a szövetségi tanács támogatására is szüksége van ratifikációhoz, ez azonban csakis az ellenzék jóváhagyásával képzelhető el, tehát ebben az Európai Uniót is érintő kérdésben kompromisszum született Berlinben. Az Európai Bizottság által kidolgozott, 2014-ben bevezetendő tranzakciós adó a bankok közötti ügyletekre vet ki illetéket, azzal a céllal, hogy a pénzügyi szektor is kivegye részét a válságkezelés terheiből.

Abban Merkel is egyetértett Cameronnal , hogy a tervezett adó távolról sem elegendő a válság leküzdésére, de hangsúlyozta, hogy jeladás értékű lépés lehet újabb erőfeszítések kidolgozásához. A brit kormányfő hangsúlyozta, hogy London továbbra sem kíván csatlakozni az euróövezethez, de a valutaegységet alkotó országok pénzügyi stabilitásának helyreállítására szükségesnek tartja a bajba került bankok feltőkésítését és a kríziskezelő alapok megerősítését.

A Berlinben tartott brit-német csúcstalálkozóról tudósító újságírók utaltak arra, hogy Londonban már rég bevezették a tranzakciós adót, azonban az ebből befolyó összeget nem uniós célok megvalósítására fordítják, hanem az ország költségvetésébe utalják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×