A görög törvényhozás ezen a héten vitázik és várhatóan szavaz arról a többmilliárd eurós takarékossági tervről, amely növeli az adókat, 150 ezer közalkalmazott elbocsátásához és több állami vállalat eladásához vezethet majd. A cél, hogy 50 milliárd euró jöjjön össze a privatizációból, amely jobbára kiárusításra fog hasonlítani.

De vajon átmegy-e a csomag a parlamenten, miközben a görög társadalom egyre nagyobb része ellenzi a további, húsba vágó megszorításokat és a várható szűk esztendőket?

Bár Papandreu miniszterelnök és az EU vezetői is nemzeti egységet sürgettek, a görög kormány konzervatív ellenzéke elutasította, hogy megszavazza a tervet. A múlt héten a szocialista kormánynak sikerült néhány fős többséggel bizalmat szavaztatnia magának.

Theodorosz Pangalosz miniszterelnök-helyettes szerint a kormánypárton belüli széthúzás ellenére a csomagnak az adózásról, kiadási célokról és a privatizációs ügynökség létrehozásáról szóló részei átmennek a parlamenten. Az El Mundo spanyol lapnak nyilatkozva azonban azt is elmondta, hogy szerinte a kormánypárti képviselők egy része a kabinet ellen szavazhat, amikor a tartalomról, vagyis a konkrét költségvetési intézkedésekről és az állami tulajdon egyes részeinek privatizációjáról kell majd voksolni.

Az európai pénzügyminiszterek és az IMF azzal fenyegette meg a görög politikusokat, hogy ha nincs takarékossági csomag, akkor nem lesz pénzügyi mentőöv sem.

Az Economist magazin azt jegyezte meg, hogy a görög dráma szerelői mintha nem is a Föld bolygón élnének, mert fel sem fognák a közeledő katasztrófát: a pártok még mindig előnyt akarnak kovácsolni a helyzetből: a konzervatívok szerint újra kell és lehet tárgyalni a nemzetközi mentőcsomagot és adókedvezményeket lehet elérni. A parlament előtti Szintagma téren összegyűlt tüntetők pedig azt képzelik, hogy még visszatérhet a hitelekből finanszírozott jó élet. Ezért keddtől kétnapos általános sztrájk indul.

Holott az ország már most is csődben van, nem versenyképes, és ebből csak hosszú éveken át tartó reformokkal mászhat ki. A gazdasági magazin nem kíméli az európai vezetőket sem: nincs B-tervük és csak egy forgatókönyvet követnek, hogy a görögök igent mondanak a további szigorra. Szerintük ennek alternatívája a csőd. Van azonban egy harmadik út is, az adósság felének elengedése: ha ez rendezett keretek között történne, akkor ez lenne a legkisebb rossz az eurónak, Európának, a görögöknek és a hitelezőknek is - véli az Economist.