Kevés jel utalt pedig arra, hogy terrorvezér lesz belőle. Oszama bin Laden 1957-ben született Szaúd-Arábiában, apja 54 gyermekének egyikeként. Vallásos volt, de valójában aztán kezdett radikálissá válni, amikor tizenéves korában csatlakozott a Szaúd-Arábiában megerősödött fundamentalista mozgalomhoz. Lelkesen olvasta az iszlám szent szövegeit és minden héten meghallgatta a mekkai imákat.

A két méter magas Oszama bin Laden 26 éves korában csatlakozott az afgán mudzsahedeknek a szovjetek elleni harcához, gyorsan megbecsült és találékony parancsnok hírére tett szert. A mudzsahedek azt is értékelték, hogy bin Laden hozzáfért építőiparból meggazdagodott családja pénzéhez. Afganisztánból való hazatérése után adományokkal árasztották el és népszerűvé váltak mecsetekben és otthonokban elmondott beszédei.

Bár mudzsahedként az Egyesült Államok is támogatta, rövidesen szakított az alkalmi szövetségessel. "Amikor amerikai termékeket veszünk, bűnrészessé válunk palesztinok meggyilkolásában" - mondta például.

Hangosan tiltakozott az ellen, hogy az első öbölháború előestéjén, 1990-ben Szaúd-Arábia amerikai és más, nem muzulmán csapatokat engedjen be az országba - amit ő az iszlám bölcsőjének és Mohamed próféta szülőföldjének tartott. A Washingtonnal szövetséges szaúdi hatóságok végül megfosztották állampolgárságától.

Turki herceg, egykori szaúdi hírszerzési főnök azt mondta 2001-ben egy arab tévéadónak: látta, ahogy a korábbi békés, kedves és a muzulmánoknak segíteni akaró ember olyanná vált, aki hadsereget akart felállítani és felszabadítani Kuvaitot. Ekkor már látni lehetett, hogy mi lesz belőle - mondta a herceg, aki többször is találkozott vele.

Abdel-Bari Atwan, a Londonban kiadott al-Kudsz című arab lap főszerkesztője 1996-ban tíz napot töltött egy afgán barlangban bin Ladennel, és arra emlékszik, hogy a vezér fiatal hívei nem féltek a haláltól. "Úgy beszéltek róla, mint más fiatalok a diszkóról".

Szaúd-Arábiából való kiutasítása után Szudánba ment, de amikor ki akarták adni, ismét Afganisztánba utazott. A nem sokkal később hatalomra került tálibok menedéket kínáltak neki cserébe a bőkezű pénzügyi támogatásért.

1998-ban, a kenyai és tanzániai amerikai követség felrobbantása után Bill Clinton akkori elnök cirkálórakétákkal lövette bin Laden bázisát, de a terrorvezér megmenekült. 2001. szeptember 11. után Amerika az őt befogadó tálibokon állt bosszút, miközben az al-Kaida vezére visszahúzódott Tora Bora hegység barlangjaiba, majd Pakisztánba, ahonnan időről időre audio- és videoüzenetekben fenyegette a nyugatiakat.

Az amerikaiak sokáig keresték, néha közel álltak hozzá, hogy George Bush volt elnök parancsa alapján elfogják, vagy megöljék, és sokan már abban sem hittek, hogy él. Amerika bosszúja végül 2001. szeptember 11. után közel tíz évvel érte utol.