Infostart.hu
eur:
362.33
usd:
322.91
bux:
146064.21
2026. november 10. kedd Réka

Külföldi kormány áll a hackertámadás mögött?

A maga nemében egyedülálló számítógépes vírus fertőzte meg az iráni buseri atomerőmű rendszereit. A féregvírust arra tervezték, hogy infrastrukturális létesítmények működését befolyásolja. Szakértők arra gyanakodnak, hogy kifejezetten Irán volt a célpont, és egy külföldi kormány állhat a támadás mögött.

Az iráni atomenergia-ügynökség közölte, hogy az úgynevezett Stuxnet-kóddal küzd. A féregvírus az ipari létesítmények irányítórendszereit, például a hőérzékelőket és hűtőberendezéseket befolyásolja.

A Stuxnetet néhány hónapja fedezték fel: a vírus a Siemens által tervezett ipari rendszereket, így olajvezetékeket, elektromos hálózatokat és atomerőműveket fertőz meg. Siemens-rendszer működik a buseri erőműben, amelyet orosz segítséggel építettek fel az irániak.

A szakértők egy része óvakodott attól, hogy megerősítse: Irán volt a célpont, mivel a Stuxnetet Indonéziában, Pakisztánban és Indiában is felfedezték. Az iszlám köztársaságban ugyanakkor aránytalanul gyakran fordul elő - a fertőzések 60 százalékát itt regisztrálták -, ezért mások úgy vélik: az iráni atomprogram volt a célpont. Az Egyesült Államok és Izrael azzal gyanúsítja Teheránt, hogy polgári atomprogramja mellett nukleáris fegyverhez próbál jutni.

A féreg a Windows operációs rendszer kiskapuit kihasználva képes megtámadni az olyan számítógépeket, amelyek biztonsági okokból zárt hálózatra vannak kapcsolva és nem csatlakoznak rá az internetre. A vírus a számítógépekbe dugott USB-meghajtókon keresztül terjed tovább, és azokat a szoftvereket keresi, amelyek a létesítmény vezérlését végzik. Mivel a kód igen bonyolultnak tűnik, szakértők úgy vélik, hogy egy külföldi kormány állhat az azt kidolgozó hekkerek mögött.

Az iráni atomenergia-ügynökség tagadta, hogy a vírus komoly károkat okozott volna, ám a múlt héten mérnökeik tanácskozásra gyűltek össze - ez pedig arra utalt, hogy komolyan veszik a problémát. Mahmud Liai, az Ipari és Bányaügyi minisztérium illetékese azt mondta: 30 ezer számítógépet fertőzött meg a Stuxnet, és ez azt jelenti, hogy "elektronikus hadviselés folyik Irán ellen".

A New York Times megjegyezte, hogy 2009-ben Bush egykori amerikai elnök olyan titkos programot hagyott jóvá, melyek célja az iráni atomprogramot kiszolgáló elektronikus rendszerek aláásása volt. A titkos programot az Obama-kormányzat idején kiterjesztették - állítja a lap.

Az egyik módszer az lehetett, hogy az urándúsításhoz importált külföldi berendezések működését szabotálták. A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Intézete egyik vezető számítógépes-hadviselés szakértője, James Lewis azt mondta: Amerika mellett az izraeliek, a britek, a franciák, a németek és az oroszok, vagy a kínaiak lehetnek azok, akik kidolgozták a vírust. Szakértők ugyanakkor megjegyzik: a buseri erőmű nem játszhat szerepet a gyanított iráni katonai atomprogramban, a dúsítással foglalkozó natanzi létesítmény viszont jóval gyanúsabb.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter: a második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet

A második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet, mint jelenleg – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Berlinben, a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, 17. State of Europe (Európa helyzete) című rendezvényen hétfőn, a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×