Infostart.hu
eur:
376.99
usd:
316.58
bux:
129854.64
2026. február 10. kedd Elvira

Külföldi kormány áll a hackertámadás mögött?

A maga nemében egyedülálló számítógépes vírus fertőzte meg az iráni buseri atomerőmű rendszereit. A féregvírust arra tervezték, hogy infrastrukturális létesítmények működését befolyásolja. Szakértők arra gyanakodnak, hogy kifejezetten Irán volt a célpont, és egy külföldi kormány állhat a támadás mögött.

Az iráni atomenergia-ügynökség közölte, hogy az úgynevezett Stuxnet-kóddal küzd. A féregvírus az ipari létesítmények irányítórendszereit, például a hőérzékelőket és hűtőberendezéseket befolyásolja.

A Stuxnetet néhány hónapja fedezték fel: a vírus a Siemens által tervezett ipari rendszereket, így olajvezetékeket, elektromos hálózatokat és atomerőműveket fertőz meg. Siemens-rendszer működik a buseri erőműben, amelyet orosz segítséggel építettek fel az irániak.

A szakértők egy része óvakodott attól, hogy megerősítse: Irán volt a célpont, mivel a Stuxnetet Indonéziában, Pakisztánban és Indiában is felfedezték. Az iszlám köztársaságban ugyanakkor aránytalanul gyakran fordul elő - a fertőzések 60 százalékát itt regisztrálták -, ezért mások úgy vélik: az iráni atomprogram volt a célpont. Az Egyesült Államok és Izrael azzal gyanúsítja Teheránt, hogy polgári atomprogramja mellett nukleáris fegyverhez próbál jutni.

A féreg a Windows operációs rendszer kiskapuit kihasználva képes megtámadni az olyan számítógépeket, amelyek biztonsági okokból zárt hálózatra vannak kapcsolva és nem csatlakoznak rá az internetre. A vírus a számítógépekbe dugott USB-meghajtókon keresztül terjed tovább, és azokat a szoftvereket keresi, amelyek a létesítmény vezérlését végzik. Mivel a kód igen bonyolultnak tűnik, szakértők úgy vélik, hogy egy külföldi kormány állhat az azt kidolgozó hekkerek mögött.

Az iráni atomenergia-ügynökség tagadta, hogy a vírus komoly károkat okozott volna, ám a múlt héten mérnökeik tanácskozásra gyűltek össze - ez pedig arra utalt, hogy komolyan veszik a problémát. Mahmud Liai, az Ipari és Bányaügyi minisztérium illetékese azt mondta: 30 ezer számítógépet fertőzött meg a Stuxnet, és ez azt jelenti, hogy "elektronikus hadviselés folyik Irán ellen".

A New York Times megjegyezte, hogy 2009-ben Bush egykori amerikai elnök olyan titkos programot hagyott jóvá, melyek célja az iráni atomprogramot kiszolgáló elektronikus rendszerek aláásása volt. A titkos programot az Obama-kormányzat idején kiterjesztették - állítja a lap.

Az egyik módszer az lehetett, hogy az urándúsításhoz importált külföldi berendezések működését szabotálták. A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Intézete egyik vezető számítógépes-hadviselés szakértője, James Lewis azt mondta: Amerika mellett az izraeliek, a britek, a franciák, a németek és az oroszok, vagy a kínaiak lehetnek azok, akik kidolgozták a vírust. Szakértők ugyanakkor megjegyzik: a buseri erőmű nem játszhat szerepet a gyanított iráni katonai atomprogramban, a dúsítással foglalkozó natanzi létesítmény viszont jóval gyanúsabb.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Két évet dolgoztak az Attila-kiállításon, ami a közelmúltban nyílt meg, és ahova 13 ország 64 múzeumából több mint 400 műtárgyat hoztak el – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke. Beszélt az állandó kiállítás megújításáról is, amit tavaly áprilisban kezdtek el és ami többszáz millió forintos beruházást igényel.

Videón a futurisztikus kínai „űranyahajó”

Fesztávja közel 700 méter, hossza pedig eléri a 240 métert, a gyomrában pedig 88 harci gépet tud szállítani. Ha hinni lehet a most bemutatott terveknek, ez lesz Kína Luanniao nevű, futurisztikus „űrrepülőgép-hordozója”, amely pilóta nélküli vadászgépeket indíthatna a Föld légkörének pereméről.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×