Az ENSZ tagállamainak számos vezetője érkezett New Yorkba, hogy a világszervezet őszi közgyűlésének keretében megvitassa, hol tart a még 2000-ben kitűzött célok megvalósítása. Ezek közül az egyik legfontosabb a szegénység visszaszorítása, de mint a német kancellár az ENSZ székháza előtt tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, ez nem csupán anyagi kérdés, hanem a megajánlott összegek felhasználásának problémája is.

Angela Merkel egy egész hetet tölt New Yorkban, hogy minél több vezető politikussal tudjon találkozni, és kétoldalú eszmecserék keretében igyekszik rábírni őket, hogy támogassák Berlin törekvését a biztonsági tanácsbeli tagság elnyerésére. Hasonló megbeszéléseket folytat a külügyminiszter is, míg a nemzetközi fejlesztés ügyeivel megbízott miniszter a szegénység leküzdésében játszott német szerep kidomborításával érvel New York-i találkozóin.

A berlini kormány már régóta hangoztatja: megérett az idő arra, hogy Németország is bekapcsolódhasson a Biztonsági Tanács munkájába, ha nem is állandó tagként, legalább átmeneti jelleggel. Berlin ugyanis a harmadik helyen áll az ENSZ költségeinek fedezésében és az ezredforduló óta Németország több ezer katonával is kiveszi részét a világszervezet békefenntartó akcióiból, emellett oroszlánrészt vállal a szegénység leküzdésében is.

Angela Merkel New York-i tartózkodása máris hozott némi eredményt: sikerült elsimítani a romák franciaországi kitoloncolásával kapcsolatban Nicola Sarkozy francia elnökkel kialakult vitát. A kancellár szálláshelyén, a Palace Hotelban tartott találkozón tisztázták ki, mit mondott a romaügyben. A francia államfő ugyanis a múlt héten azt állította, hogy a kancellár mintegy helyeselve a romák Bulgáriába és Romániába történt tömeges hazaszállítását, és jelezte, hogy Berlinben is a külföldi romák kizsuppolására készülnek.

Ezt Berlinben Angela Merkel szóvivője határozottan cáfolta. A New York-i megbeszélés után ezt a témát mindkét fél - ezúttal egybehangzóan - lezártnak tekintette.