Infostart.hu
eur:
387.95
usd:
335.98
bux:
122945.18
2026. március 12. csütörtök Gergely

Miért jó, ha az emberrablók nem ismerik a Twittert?

Afgán fogva tartói eszén túljárva, a Twitteren adott életjelt magáról az a japán újságíró, akit hónapokon át tartottak fogva. A múlt héten elengedett riporter most tért vissza Japánba és számolt be fogságáról.

A 41 éves Cuneoka Koszuke többször felkészült a halálra többhónapos afganisztáni fogsága idején. Mint elmondta, az Iszlám Párt nevű csoport katonai szárnya tartotta fogva egészen múlt szombatig, annak ellenére, hogy maga a politikai szervezet Hamid Karzai elnök szövetségese. A túszejtők táliboknak adták ki magukat, amikor a japán kormánnyal alkudoztak.

Az öt hónapon keresztül tartó fogság végén egyszer sikerült életjelet adnia magáról, mert fogva tartói nem voltak tisztában a Twitter mikroblog oldal használatával.

Az egyik őr egy új Nokia telefont kapott és őt kérte meg, hogy mutassa be a működését - mesélte. Először aktiválta nekik az internet hozzáférést, majd megmutatta, hogyan tudják olvasni az al Dzsazíra hírportálját. "Aztán meséltem nekik a Twitterről, és az orruk előtt küldtem üzeneteket. Mivel nem értettek angolul, nem volt gond belőle". Cunenoka így szeptember 3-án háromszor is tudott üzenni. Először azt írta, hogy "életben volt, de börtönben tartották", majd megadta, hogy ki, és hol tartja fogva.

Egy nappal később engedték szabadon, de szerinte nem volt semmilyen összefüggés a Twitter-üzenetekkel.

A japán kormány azt állította, hogy nem fizetett váltságdíjat. "Azt mondták, azért engedtek el, mert én is muzulmán vagyok. De ezt nem hiszem, mert még csak nem is imádkoztak. Soha nem láttam olyan mudzsahedeket, akik nem imádkoztak" - mondta a tíz éve iszlám hitre áttért riporter.

Az őrök barátságosak voltak, napi háromszor kapott élelmet tőlük, de nagyon tanulatlanok voltak, még az iszlámot sem ismerték rendesen. Például, feltették neki a kérdést, miért nem ölte meg az ex-feleségét. Bár a fogva tartók elméletileg a kormánnyal szövetséges milícia tagjai voltak, mobiltelefonjaikon a tálibok videóit nézték, és a radikálisokat éltették - mondta.

A riporter azt mondta, júniusban már a halálra készült, mert a militánsok 72 órás határidőt adtak a japán kormánynak: megölik, ha nem teljesítik követeléseiket. Végül azonban nem történt semmi, és fokozatosan visszatért a remény - mesélte. "A fogva tartókkal szemben inkább haragot, mintsem félelmet éreztem, mert pénzt akartak kicsikarni a japán kormányból" - tette hozzá. A fogság hónapjai ezenkívül jobbára unalomban teltek. "Aludtam, kibámultam az ablakon, a madarakat néztem, vagy a hangyákat számoltam" - mesélte a japán újságíró, akit 2001-ben, Grúziában is pár hónapra elraboltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.12. csütörtök, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke, a Fidesz Országos Választmányának elnöke
Így drágíthatja meg a magyar gabonát az iráni háború

Így drágíthatja meg a magyar gabonát az iráni háború

A szerdai Portfolio Checklistben (08:42-től) Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével beszélgettünk, a Portfolio Agrárium 2026 konferencián. A szakembert arról kérdeztük, milyen hatással van a közel-keleti konfliktus a magyar agráriumra. A globális energiapiaci hatások ugyanis a magyar gazdákat sem kímélik: a harcok befolyásolják az üzemanyagárakat és a műtrágyagyártást is.    Adásunk első felében Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértőjét kérdeztük. 2022 után ismét ársapkával találkozhatunk a benzinkutakon: a benzin és a gázolaj árát rögzítette a kormány, vagyis ársapkát vezet be, amelynél drágábban a kutak nem adhatják az üzemanyagot.
 A plafon benzinnél 595 forint, dízelnél 615 forint. A kérdés már csak az, milyen következményekkel jár mindez: hogyan változhat a fogyasztás, mekkora lehet a forgalom a benzinkutaknál, és bírják‑e majd a kutak működés szempontjából ezt az új helyzetet?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×