Annak ellenére, hogy Barack Obama egyik célja az atomfegyverek jelentős korlátozása, sőt, egy atomfegyvermentes világ, az Egyesült Államok nem siet majd Európában tárolt nukleáris fegyverei kivonásával.

Kiszivárgott anyagok szerint a kérdés nem lesz téma a NATO-külügyminiszterek áprilisi találkozóján, pedig több Európai ország is szeretne megszabadulni az amerikai atomfegyverektől.

A NATO-n belül azonban ellentét alakult ki: a kelet-európai, például balti tagországok továbbra is az Oroszország elleni elrettentés részének tartják ezeket az eszközöket, miközben több nyugati állam - így a Benelux országok, Németország és Norvégia - konzultálni akar Washingtonnal kivonásukról.

Az úgynevezett taktikai atomfegyverek - ,amelyekből körülbelül 200 lehet Európában és Törökországban - valójában atombombák, amelyeket repülőgépekről lehet ledobni. A hidegháború éveiben ezek elrettentő eszközként szolgáltak a Varsói Szerződés ellen, és a NATO egységét jelképezték. Azóta azonban Amerika jobbára stratégiai eszközeivel - nagyhatótávolságú és atomtöltetet hordozó rakétákkal - garantálja szövetségesei biztonságát.

A Pentagon számára készült tavalyi jelentés szerint 1995 óta ezeknek a gépeknek a bevetése "nem percekbe, hanem inkább hónapokba telne."

Az Egyesült Államokban még folyik az atomarzenál esetleges felhasználásáról szóló belső vizsgálat.

Közben úgy tűnik, elmozdulnak a holtpontról az Oroszországgal folytatott amerikai tárgyalások a stratégiai, tehát rakétákról indítható atomfegyverzetek korlátozásáról. Az új egyezmény az 1991-es START-szerződést váltaná fel, de a megbeszélések hónapokra elakadtak. Obama most azt mondta: a hétvégén "bizalomra okot adó telefonbeszélgetést" folytatott Medvegyev orosz elnökkel.