eur:
394.07
usd:
363.64
bux:
66169.03
2024. március 1. péntek Albin
Izzó lávát lövell ki magából az Etna, Európa legnagyobb és legaktívabb vulkánja a szicíliai Catania város közelében 2023. november 25-én.
Nyitókép: Giuseppe Di Stefano

Igen szeszélyesen viselkedik az Etna - videó

Péntek este látványos vulkánkitörést produkált az Etna, miközben egyre kisebb az esélye, hogy az izlandi Reykjanes-félszigeten meginduljon a korábban nagy eséllyel jelzett vulkánkitörés. Mi van ennek hátterében? Ezt elemezte az Infostartnak Harangi Szabolcs vulkanológus, egyetemi tanár.

A vulkáni működést tápláló magma a földköpeny felső részén, a peridotit kőzet részleges megolvadásával alakul ki és aztán a földkéreg kőzetének feltörésével nyomul felfelé. Olykor megakad, majd törekszik újra felfelé. Ennek különböző jelei vannak, amelyek segítenek az előrejelzésben.

"Az elmúlt hetekben sokan arra számítottak, hogy az év végére egy látványos vulkáni működés veszi kezdetét az izlandi Reykjanes-félszigeten. Közben nagy erővel tört ki Pápua Új-Guinea szigetvilágában az Ulawun tűzhányó, november végén pedig az Etna lépett ismét működésbe. Ez utóbbiak esetében szinte az egyik pillanatról a másikra változott a helyzet és indult meg heves robbanásos kitörés" - közölte az Infostarttal Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára.

De mennyire jelezhetők előre a vulkánkitörések?

"Egy olyan területen, ahol évszázadok óta nem történt vulkáni működés, nincs is jól látható vulkán, nem könnyű előre jelezni, hogy mikor és hol nyílik meg a föld. De meg kell jegyezni azt is, hogy még egy aktív tűzhányó esetében sem könnyű azt megmondani, hogy mikor változik a vulkáni működés jellege és egy csendes turistacsalogató kitörésből mikor lesz veszélyesebb, nagyobb vulkáni esemény. Az elmúlt hetek eseményei mindezt hűen tükrözik" - vetette fel.

Habár az előrejelzéshez szükséges eszközök rengeteget fejlődtek és most már akár milliméter pontossággal lehet észlelni a földfelszín alakváltozásait, a földrengés jelekből pedig következtetni lehet a magma útjára, mégis a nagy kihívás megmaradt: felszínre tör-e a magma és ha igen, akkor pontosan mikor és hogyan?

Az izlandi Reykjanes-félszigeten november elejére a magma több mint 10 centiméterrel emelte meg a felszínt a sziget egyik legnagyobb turistalátványossága, a Kék Lagúna közelében. Aztán oldalirányba, egy kőzetgyengeségi zónába nyomult, ami olyan mértékben megroppantotta a földkéreg felső részét, hogy az több mint egy métert tágult és egy métert süllyedt. Ez érintette a békés óceánparti kisvárost, Grindavíkot is, ahol utcákon, kertekben, házak alatt repedt fel a földfelszín, helyenként több mint 20 méter mély hasadékok jöttek létre.

Drámai módon megváltozott a közel 800 éve békés környezet a Reykjanes-félszigeten. A modellszámítások szerint több száz millió köbméter magma emelkedett fel a földkéregben és terült szét 2-3 kilométer mélységben. Az előrejelzések jelentős, kiterjedt vulkáni működést valószínűsítettek. A hónap végére aztán jelentősen csökkent a kitörés esélye.

"A magma felszínre jutása nem egyszerű, mondhatni csoda, hogy ez olykor megtörténik. Nem nyílik meg ugyanis a föld, hogy a kőzetolvadék könnyen kijusson. A magma 40-80 kilométer mélyen keletkezik, ahonnan akkor tud tovább emelkedni, ha mennyisége már akkora lesz, hogy a környezeténél kisebb sűrűségéből adódó felhajtóerő elegendő nyomást fejt ki ahhoz, hogy a felette lévő összefüggő kőzettestet feltörje. Ez a földkéreg alsó részéig kitart, ott azonban már kisebb sűrűségű kőzetek vannak és a felhajtóerő megszűnik. Újabb fizikai folyamatok kellenek ahhoz, hogy a magma tovább tudja törni a kőzettestet. Izlandon, a Reykjanes-félszigeten nem túl vastag a földkéreg, mintegy 10-12 kilométer; Magyarország alatt 25-28 kilométer vastag a földkéreg. Azonban a földkéreg kőzetei Izlandon ugyanolyan összetételűek, mint a felemelkedni kívánó magma, ráadásul masszív bazaltok, nem könnyű feltörni őket. Ennek ellenére a magma majdnem elérte a felszínt, helyenként csak néhány száz méter hiányzott" - részletezte.

A Föld szerinte "egyszerűen így működik".

"A vulkáni működés meglehetősen ritka esemény, ennél sokkal több esetben van mozgolódás a földkéregben, magma helyezkedik el néhány kilométer mélységben, mozog egy kicsit és ezek mind jelzéseket adnak, majd elcsitulnak. El kell fogadni, hogy így működnek a vulkánok, feltöltődnek egyszer, kétszer, többször is és csak ritkán juttatnak magmát a felszínre is! Nem kudarc ez a szakembereknek sem, sőt! Ők folyamatosan kísérték szorosan az eseményeket és megfelelő időben adták ki a javaslatot a turistalátványosság bezárására, a kisváros kitelepítésére, utak lezárására és napról napra értékelve a megfigyeléseket, az adatokat, az erre alapozott modellszámítási eredményeket, tájékoztatták a lakosságot, hogy mire lehet számítani. Tették, amit a tudomány eszközeivel, a megszerzett tudással lehetett és kommunikálták olyan módon, hogy azt a laikus emberek is megértsék" - rögzítette.

A magma mintegy 15 kilométer hosszúságban való vízszintes elterülése elősegítette azt, hogy erőteljesebben hűljön, és ezzel mozgásképessége csökkenjen. Most még nem sikerült, azonban a korábbi, 1975 és 1984 között zajlott szintén izlandi Krafla vulkáni működés tapasztalata is mutatja: vannak ilyen események, amiket aztán nem sokkal később követnek olyanok, amelyek vulkánkitöréshez vezetnek.

"A mostani helyzet is ilyen, a jövőben még számíthatunk vulkánkitörésre a Reykjanes-félszigeten, vélhetően hosszú évekig. A nyugalomnak több száz év után vége, sajnos Grindavík település élete sem lesz már olyan, mint korábban."

Az Etna

Mindeközben, november közepén rövid szunnyadás után az Etna is életjeleket kezdett adni. A csúcsi kráterek közül ismét a délkeleti aktivizálódott és bő két héten át szokatlan működésbe kezdett. A rövid ideig tartó, olykor jelentős detonációs hanghatással járó lávatűzijáték kitörések között 60-80 perc telt el úgy, hogy semmi nem történt.

"Szinte órát lehetett igazítani az ismétlődő vulkánkitörésekhez!

Ehhez hasonló esemény 2017. május-júniusban volt, amikor vagy 60 rövid Stromboli-típusú kitörés követte egymást. Akkor ennyi volt és elcsendesedett a tűzhányó több hónapra. Azonban az ilyen típusú kitöréseknek van egy másik kimenetele is: hirtelen megváltozhat a kitörés jellege, nagy mennyiségű gázdús magma tör fel, ami több száz méter magasra csapó lávaszökőkút kitörést és több kilométer magasba jutó vulkáni hamufelhőt eredményez."

Ez a kitörési mechanizmus a tudomány előtt jól ismert, a kulcskérdés azonban mindig az, hogy ez pontosan mikor következik be. Ezt sokszor csak néhány tíz perccel a heves robbanásos kitörés megindulása előtt lehet már biztosan tudni. Az Etna Obszervatórium vulkanológusai jól ismerik az erre utaló jeleket és az adott szélirányt is figyelembe véve tudják figyelmeztetni a vulkán környezetében élőket a várható veszélyre.

A vulkáni előrejelzés nagyon sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. Ehhez szükségesek a nagy érzékenységű műszerek, de kell az a tudás is, amit a szakemberek a nyugalmi időszakokban vagy éppen más vulkáni területen végzett kutatómunkák eredményeiből szereznek.

"El kell azonban azt is fogadni, hogy a jövőt csak bizonyos valószínűséggel lehet előre jelezni,

és ez azt jelenti, hogy akár egy kis valószínűségű lehetőség is bekövetkezhet. Felkészülni azonban mindig a legrosszabbra kell, ez adhat legnagyobb védelmet és ezt adhatja meg a tudomány, ebben segíthetnek az erre alapozó felkészült szakemberek" - mutatott rá az MTA levelező tagja.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.04. hétfő, 18:00
Kovács Zsolt
öngondoskodásért felelős miniszteri biztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×