A neandervölgyi ember legrégebbi ismert rajzainak tartott jeleket a Franciaország északi részén fekvő Loire-völgyi térségben, a La Roche-Cotard-barlangban fedezték fel a tudósok.
A Plos One című folyóiratban publikált tanulmány szerzői a lelet jelentőségét hangsúlyozva azt írták: a felfedezés újabb bizonyíték arra, hogy a neandervölgyiek "olyan összetettek és sokszínűek voltak, mint a modern ember ősei".
Az ujjal a puha, üledékből álló falba vésett jelek kora alapján a La Roche-Cotard-i lehet a legrégebbi neandervölgyi díszítésű barlang Franciaországban. A barlang falán kör alakú, pontozott, háromszög alakú és hullámos jeleket találtak, s ezeket Jean-Claude Marquet, a franciaországi Tours-i Egyetem tudósa és kollégái elemezték. A kutatócsoport 3D-s modelleket készített a vésetekről, és összehasonlította őket a korábban felfedezett, már ismert emberi jelekkel. Megállapították, hogy alakjuk, távolságuk és elrendezésük alapján szándékosan készültek.
A major new claim for #Neanderthal engravings and abstract designs on cave walls. "Here we report on Neanderthal engravings on a cave wall at La Roche-Cotard (LRC) in central France, made more than 57±3 thousand years ago". https://t.co/LElEFET9WX pic.twitter.com/d0xH0XgYJ2
— Michael Petraglia (@MDPetraglia) June 21, 2023
A rendezett formák a tudósok szerint szimbolikus jelentőséggel bírhattak, ugyanakkor ez szerintük még nem bizonyítja, hogy a készítők szimbolikusan is gondolkodtak. A barlangot a Smithsonian Magazine online kiadása szerint 1846-ban fedezték fel, amikor a vasút építése miatt kőbányákat nyitottak a környéken. 1912-ben végzett feltárásakor őskori kőeszközökre és állatok csontmaradványaira is bukkantak, ami azt jelezte, hogy évezredekkel korábban paleolit kori vadászok jártak ott.
A falakon talált ujjnyomokat már az 1970-es években észrevették a tudósok.
Az új tanulmányt készítő kutatócsoport 2016-tól vizsgálta a barlang falán felfedezett jeleket. A kutatócsoport a barlangi üledék vizsgálatából arra következtetett, hogy a La Roche-Cotard-barlangot mintegy 57 ezer éve, jóval a modern ember megjelenése előtt elzárta az üledék, tehát a lelet ennél régebbi.
A kutatók szerint a leletek összességében azt bizonyítják, hogy a véseteket a neandervölgyiek készítették. A tudósok hangsúlyozták, hogy mai ismereteink alapján "már jobban érthető, milyen sokféle tevékenységet végeztek a neandervölgyiek", és ezek "szervezett társadalmi viselkedésről" tanúskodnak, amelyek hasonlítanak a modern ember viselkedésére.
