Molnár Antal, a Zöld Kör elnöke szerint a gólyavédelmi központ elnevezés most még talán csalóka, ugyanis egy interaktív kiállításból, illetve egy udvari madárvédelmi tanösvényből áll, de a terveik szerint egy második ütemben olyan nagyméretű madárkifutót is kialakítanának, ahol már Bodrog menti sérült madarakat is el tudnának ideiglenesen helyezni.

A mintegy 180 négyzetméteres teremben kialakított interaktív tárlaton a fehér gólya életmódját, vonulási szokásait, illetve az állathoz kapcsolódó, a „néplélekhez közel álló” mendemondákat, történeteket ismerhetnek meg a látogatók. A kiállítás apropója, hogy Bodrogkeresztúr gólyapopulációja – ami talán a legnépesebb Magyarországon, de az ország észak-keleti részén biztosan – tovább bővült: idén már 30 párt számlál a település, ami két párral haladja meg a tavalyi állományt – ismertette a Zöld Kör elnöke.

A szakember megjegyezte: a fehér gólyák alapvetően emberközeli állatok, vagyis városok, falvak, tanyák, illetve gazdasági létesítmények környékén egyaránt megtalálhatók, manapság jellemzően villanyoszlopokon fészkelnek. Számarányuk sajnálatosan csökkenő tendenciát mutat Európa-szerte, noha fokozottan védett, Natura 2000-es közösségi jelentőségű faj. Fogyatkozásuk a nagyüzemi mezőgazdasággal, illetve a kemikáliák használatával hozható összefüggésbe, mert ezek drasztikusan csökkentették az állat elsődleges táplálékául szolgáló rovarállományt – magyarázta Molnár Antal.

„Amit tehetünk, hogy óvjuk, védjük. Mi pedig szeretnénk közelebb hozni az emberekhez, bár nem kell ehhez olyan nagy erőfeszítés, mert nagyon kedves a vidéki és a városi emberek számára is” – fogalmazott a gólyavédelmi központot létrehozó egyesület vezetője.