Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
321.57
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által közreadott, és egy távirányítású kamera által készített felvétel a Csu-Zsung marsjáróról és az űrszondáról levezető rámpáról a Marson 2021. június 11-én. A kínai Mennyei Kérdések-1 (Tienven-1) űrszonda, fedélzetén a Csu-Zsung marsjáróval május 15-én szállt le a vörös bolygóra és három hónapon át fog vizsgálódni.
Nyitókép: MTI/EPA/CNSA

Még mindig nem tudták felébreszteni a kínai marsjárót

A rárakódott homok és por miatt nem tudták újra indítani a 2022 májusa óta "téli álmát alvó" kínai marsjárót.

A Csu-zsung motoros rovernek, amely a kínai tűzistenről kapta a nevét, tavaly decemberben kellett volna felébrednie az alvó üzemmódból. A leállásra azért volt szükség, mert 2022 májusában, a marsi tél beköszöntével a csökkenő napsugárzás miatt nem lett volna elegendő energiája a működéshez.

Időközben azonban feltehetően annyi por és homok lepte el a rovert, hogy emiatt nem tud energiát felvenni és nem képes életre kelni - idézte a kínai állami televízió Csang Zsung-csiaót, a kínai Mars-misszió vezetőjét.

Csang elmondta, hogy

ha az eredetileg feltételezettnél 20 százalékkal több por borítja a napenergia-meghajtású rover napvitorláit, nem termelődik elegendő áram,

a határérték 30 százalékos túllépése esetén pedig már csak akkor érhető el a szükséges áramtermelő kapacitás, amikor a nap a legerősebben süt. Negyven százalékkal vastagabb porlepel esetén a berendezést többé nem lehet életre kelteni - mondta.

A NASA Mars körül keringő szondájáról küldött képek szerint a kínai rover szeptember óta nem mozdult.

A 240 kilogrammos Csu-zsung, amelyet hat tudományos műszerrel, köztük egy nagyfelbontású topográfiai kamerával szereltek fel, a bolygó talaját és légkörét tanulmányozta 2021 májusi landolását követően. A napenergiával működő rover talajradarral kereste nyomait az ősi életre utaló jeleknek, köztük a jégnek vagy víznek.

A Csu-zsung 358 napig folytatott kutatásokat, és 1921 métert tett meg a Mars felszínén - mondta el a küldetés vezetője, kiemelve, hogy eredetileg három hónapra tervezték a rover működését.

A kínai marsjárón kívül jelenleg két rover működik a Marson: a NASA Perseverance és Curiosity marsjárója, előbbi több mint két éve, utóbbi pedig több mint egy évtizede végez kutatásokat.

A kínai marsjárót szállító öttonnás, legénység nélküli Tienven-1 - Kérdések a mennynek - nevű űrszondát 2020. július 23-án indították útnak, és 2021. február 10-én állt Mars körüli pályára. A Csu-zsung 2021. május 15-én landolt az Utopia Planitia síkságon.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×