Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 3. vasárnap Irma, Tímea
Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója bemutatja az icsekk fizetéséhez szükséges, mobiltelefonra tölthető applikációt budapesti sajtótájékoztatóján 2014. október 30-án. A csekken szereplő QR-kód segítségével már mobiltelefonon is be lehet fizetni az összeget bankkártyával, amely nem minősül készpénzfelvételnek.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Még SIM-kártya nélkül is vihetik az adatainkat egyes kínai gyártmányú mobiltelefonok

Hatalmas mennyiségű érzékeny felhasználói adatot gyűjthetnek össze az olyan népszerű, Kínában értékesített gyártók készülékei, mint a Xiamoi, a OnePlus és az Oppo Realme - derült ki egy friss kutatásból.

A több különböző egyetem informatikusai által készített tanulmány szerint a gyártók az operációs rendszereiken keresztül rengeteg adatot szerezhetnek meg, amely akár a felhasználók nyomon követéséhez és személyazonosságuk leleplezéséhez is vezethet - írja a gimzodo cikke nyomán a 24.hu.

Emellett az előre telepített appok is rengeteg adatot gyűjtenek össze. A kutatók szerint jelentős veszélye van annak is, hogy ezáltal a kínai Baiduhoz hasonló szolgáltatók is aggasztó mennyiségű, azonosításra alkalmas információra (PII) tehetnek szert.

A kutatók számos, kínai gyártóktól vásárolt készülékkel kísérleteztek, és hálózatelemzést végeztek rajtuk.

Mint kiderült, a megszerzett információk között olyan alapvető felhasználói adatok is voltak, mint a telefonszámok és a tartós eszközazonosítók, emellett azonban a geolokációs adatokat, a készüléken tárolt kontaktokszemélyeket, azok telefonszámát, valamint a telefon- és szöveges metaadatait is begyűjthetik a gyártók.

Az igazán aggasztó része a történetnek az, hogy nem a felhasználók figyelmetlenségét használják ki a gyártók, hanem direkt beleegyezés nélküli adatgyűjtésről lehet szó. Ráadásul a gyűjtés akkor sem szűnik meg, ha a készülék és annak felhasználója elhagyja Kínát. Ráadásul az adatokat SIM-kártya behelyezése nélkül is továbbították a gyártóknak.

Címlapról ajánljuk

Történelmi világcsúcs maratonfutásban – Csodacipő, speciális energiazselé, ideális időjárás

Az élmezőny tagjai között nagyon komoly versengés alakult ki, egymást is inspirálták, motiválták. Valószínűleg ez is eredményezte azt az egyedülálló sportteljesítményt, hogy az első három helyezett megdöntötte a korábbi világcsúcsot – így értékelte az InfoRádióban a vasárnapi London Marathon eredményeit Gyimes Zsolt, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Atlétika Tanszékének egyetemi docense.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Európa új ökle lesz Németország? Vége a kényelmes pacifizmus korszakának

Európa új ökle lesz Németország? Vége a kényelmes pacifizmus korszakának

Berlin végre kimondta azt, amitől az orosz-ukrán háború kirobbanása óta szinte mindenki tartott: a „békeidő illúziója” szertefoszlott. A napokban megjelentett új német katonai stratégia nem egy asztalfióknak készült újabb közigazgatási akta, hanem a jelenlegi berlini koalíció kíméletlen és végleges szakítása az elmúlt évtizedek kényelmes pacifizmusával. Európa gazdasági óriása ráébredt, hogy a nemzetközi rend alapjai nemcsak meginogtak, de a háború, mint legitim politikai eszköz – akár akarjuk, akár nem – visszatért a kontinensre. Ebben a környezetben a Bundeswehr célja, hogy 2039-re Európa „legerősebb konvencionális hadseregévé” váljon. Boris Pistorius védelmi miniszter irányítása alatt a hangsúly a passzív szövetségi részvételről a proaktív nemzeti képességfejlesztésre és a NATO-n belüli vezető szerepvállalásra helyeződött át. A legmegdöbbentőbb felismerés azonban nem is a fegyverkezés ténye, hanem a jogi gátak áttörése: Berlin gyakorlatilag félretolta az újraegyesítési (úgynevezett 2+4) szerződés korábbi (önként vállalt) korlátozásait, hogy létrehozhassa Európa legerősebb hagyományos haderejét. A kérdés már nem az, hogy Németország akar-e katonai hatalom lenni, hanem az, hogy egy pacifista társadalmi DNS-sel rendelkező ország, egy mindeddig civil hatalmat képviselő államstruktúra képes-e egyik napról a másikra a NATO logisztikai és parancsnoki hajtóerejévé válni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×