Infostart.hu
eur:
355.26
usd:
307.91
bux:
133761.24
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Kanyaró elleni védőoltást ad be egy Fülöp-szigeteki gyereknek egy otthonlátogató védőnő Manila szegénynegyedében 2019. február 16-án. A cseppfertőzéssel terjedő betegség az utóbbi hetekben mintegy hatvan ember halálát okozta Luzon szigetén és a Visayan-szigeteken, az áldozatok többsége négyéves kor alatti gyermek.
Nyitókép: MTI/AP/Bullit Marquez

Visszatérhet a kanyaró, nagy lehet a baj

2020-ban 22 millió gyermek nem kapott kanyaróoltást, hárommillióval több, mint 2019-ben, a szám húsz éve a legmagasabb.

A kanyaró a legragályosabb betegségek egyike: nyájimmunitást a lakosság 95 százalékának átoltásával lehet elérni vele szemben. Az oltások felvételének gyakoriságában tapasztalt visszaesés azzal fenyeget, hogy a kanyaró kiirtásával kapcsolatos erőfeszítések eredményei veszélybe kerülhetnek a MedicalXpress cikke szerint.

Saad Omer, a WHO kanyaró- és rubeolaoltással kapcsolatos szakértői tanácsadó csoportjának tagja szerint igencsak aggasztó a jelenség, mivel tapasztalatból tudjuk, hogy a kimaradt adagok nem oszlanak el egyenlően világszerte, hanem a legnehezebb helyzetben levő régiókra koncentrálódnak. Sten Vermund, a Yale Egyetem közegészségügyi részlegének igazgatója ehhez hozzáteszi azt is, hogy

egy meglehetősen súlyos betegségről beszélünk, melyet könnyű elkapni, halálozási aránya magas és sokféle komplikációval járhat.

"Ha csökken a védett gyerekek száma, akkor számíthatunk arra, hogy járványok lesznek, mert a fertőzés átvitele erőteljesebb, így a védelem is törékenyebb, a nyájimmunitás eléréséhez a gyerekek nagyon magas arányú beoltására van szükség" - mondja.

Omer szerint azokra az országokra kell fókuszálni a figyelmet, amelyekben az oltások a legnagyobb számban maradtak el, nem szabad ugyanakkor megfeledkeznünk arról sem, hogy minden országban lehetőleg minden gyereknek meg kell kapnia az oltást. Vermund figyelmeztet arra is, hogy fejlett országokban is előfordul, hogy ha nem kötelező az oltás, akkor a szülők az autizmussal kapcsolatos tévhitek miatt nem adatják be, ami járványkitörésekhez vezet. A helyi szintű és a globális programoknak egyaránt erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy sikerüljön megelőzni a bajt.

Az oltások elmaradása mellett probléma az is, hogy a kanyaró megfigyelési rendszere sem működik megfelelően, ami tovább ronthat a helyzeten. Ahhoz, hogy a betegséget kordában tarthassák a szakemberek, tudniuk kell arról ha valahol kitörés zajlik, ráadásul minél hamarabb, hogy ott koncentrálhassák erőforrásaikat. Az elmúlt időszakban csökkent a jelentett esetek száma – Sten Vermund arra hívja fel a figyelmet, hogy ha ez a halálozási és kórházba kerülési esetek számának csökkenésével párhuzamosan zajló folyamat, akkor jó eséllyel valós az a tendencia, amit látunk, míg ha a halálozási ráta megugrik, akkor valószínűleg csak nem jelentik az eseteket.

Szerencsére – mondják a szakértők – a kanyaró ellen nagyon hatékony oltás áll rendelkezésre, és a vírus nem hajlamos a gyors mutációra, így minden eszköz a kezünkben van arra, hogy bár jelenleg nagyobb a kanyarójárványok kitörésének rizikója, mégse kerüljünk bajba.

Címlapról ajánljuk
„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

Milliárdok indulnak a kórházi klímaügy rendezésére, átvilágítják a 100 milliárdos mohácsi Duna-híd ügyét, számokra támaszkodva csökkentik a beruházás értékét. Dekriminalizálják a kriptózást, az uniós pénzek hazahozatalához szükséges 27 szupermérföldkövet pedig rövidesen teljesítik. A vagyonadónál a 2025 végi állapot számít majd Magyar Péter miniszterelnök javaslata szerint. Néhány ügyben a Kormány.hu-n társadalmi konzultáció jön.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Időjárás-előrejelzés érkezett: jön a kánikula, ekkor robban be a nyár Magyarországon

Időjárás-előrejelzés érkezett: jön a kánikula, ekkor robban be a nyár Magyarországon

Május végén Nyugat-Európában több hőmérsékleti rekord is megdőlt, mikor egy hőkupola tartósan kiugróan magas hőmérsékletet eredményezett több országban is. Hazánkban ebben az időben szintén meleg idő volt, de nem volt extrém a hőség, de nem volt extrém a hőség, ahogy most, június elején sem robbant még be az igazi nyár. A kérdés az, hogy a következő hetekben és a nyár hátralévő részében mennyire kell hasonlóan tartós hőségre készülni. Lapunknak a Weather on Maps meteorológusai elmondták, hogy június végén és július elején már nagy valószínűséggel kialakulhat egy legalább hét-tíz napos, összefüggő hőhullám térségünkben, miközben a szezonális előrejelzések Nyugat- és Közép-Európára továbbra is száraz, meleg mintázatot jeleznek előre. A frissebb rövid távú előrejelzések szerint ugyan egy hidegfront hoz átmeneti lehűlést és zivatarokat, a hosszabb távú trendek már a nyári hőhullámok esélyének növekedését mutatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×