Infostart.hu
eur:
386.54
usd:
332.72
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Kanyaró elleni védőoltást ad be egy Fülöp-szigeteki gyereknek egy otthonlátogató védőnő Manila szegénynegyedében 2019. február 16-án. A cseppfertőzéssel terjedő betegség az utóbbi hetekben mintegy hatvan ember halálát okozta Luzon szigetén és a Visayan-szigeteken, az áldozatok többsége négyéves kor alatti gyermek.
Nyitókép: MTI/AP/Bullit Marquez

Visszatérhet a kanyaró, nagy lehet a baj

2020-ban 22 millió gyermek nem kapott kanyaróoltást, hárommillióval több, mint 2019-ben, a szám húsz éve a legmagasabb.

A kanyaró a legragályosabb betegségek egyike: nyájimmunitást a lakosság 95 százalékának átoltásával lehet elérni vele szemben. Az oltások felvételének gyakoriságában tapasztalt visszaesés azzal fenyeget, hogy a kanyaró kiirtásával kapcsolatos erőfeszítések eredményei veszélybe kerülhetnek a MedicalXpress cikke szerint.

Saad Omer, a WHO kanyaró- és rubeolaoltással kapcsolatos szakértői tanácsadó csoportjának tagja szerint igencsak aggasztó a jelenség, mivel tapasztalatból tudjuk, hogy a kimaradt adagok nem oszlanak el egyenlően világszerte, hanem a legnehezebb helyzetben levő régiókra koncentrálódnak. Sten Vermund, a Yale Egyetem közegészségügyi részlegének igazgatója ehhez hozzáteszi azt is, hogy

egy meglehetősen súlyos betegségről beszélünk, melyet könnyű elkapni, halálozási aránya magas és sokféle komplikációval járhat.

"Ha csökken a védett gyerekek száma, akkor számíthatunk arra, hogy járványok lesznek, mert a fertőzés átvitele erőteljesebb, így a védelem is törékenyebb, a nyájimmunitás eléréséhez a gyerekek nagyon magas arányú beoltására van szükség" - mondja.

Omer szerint azokra az országokra kell fókuszálni a figyelmet, amelyekben az oltások a legnagyobb számban maradtak el, nem szabad ugyanakkor megfeledkeznünk arról sem, hogy minden országban lehetőleg minden gyereknek meg kell kapnia az oltást. Vermund figyelmeztet arra is, hogy fejlett országokban is előfordul, hogy ha nem kötelező az oltás, akkor a szülők az autizmussal kapcsolatos tévhitek miatt nem adatják be, ami járványkitörésekhez vezet. A helyi szintű és a globális programoknak egyaránt erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy sikerüljön megelőzni a bajt.

Az oltások elmaradása mellett probléma az is, hogy a kanyaró megfigyelési rendszere sem működik megfelelően, ami tovább ronthat a helyzeten. Ahhoz, hogy a betegséget kordában tarthassák a szakemberek, tudniuk kell arról ha valahol kitörés zajlik, ráadásul minél hamarabb, hogy ott koncentrálhassák erőforrásaikat. Az elmúlt időszakban csökkent a jelentett esetek száma – Sten Vermund arra hívja fel a figyelmet, hogy ha ez a halálozási és kórházba kerülési esetek számának csökkenésével párhuzamosan zajló folyamat, akkor jó eséllyel valós az a tendencia, amit látunk, míg ha a halálozási ráta megugrik, akkor valószínűleg csak nem jelentik az eseteket.

Szerencsére – mondják a szakértők – a kanyaró ellen nagyon hatékony oltás áll rendelkezésre, és a vírus nem hajlamos a gyors mutációra, így minden eszköz a kezünkben van arra, hogy bár jelenleg nagyobb a kanyarójárványok kitörésének rizikója, mégse kerüljünk bajba.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×