Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Nyitókép: Twitter/NASA Webb Telescope

Már feszít az űrben a rekorder földi küldemény - videó

Sikeresen kinyitották a valaha épült legnagyobb űrteleszkóp, a James Webb óriási, a papírnál is vékonyabb hővédő pajzsát.

A fontos és bonyolult, másfél napig tartó műveletben a karácsonykor felbocsátott teleszkóp teniszpálya-méretű hővédő pajzsának mind az öt rétege széttárult - közölte kedden az amerikai űrhajózási és űrkutatási hivatal, a NASA.

A vitorlaformájú árnyékoló ernyő kibontását hétfőn kezdték meg. A hatalmas "napernyő" a hőségtől és a fénytől védi a teleszkópot és érzékeny műszereit. A hőpajzs hajszálfinomságú, hő- és hidegtűréséről ismert anyagból, kaptonból készült.

A NASA második igazgatójáról elnevezett teleszkóp olyan nagy, hogy szétnyitva nem fért volna el az Ariane5 hordozórakétán, ezért 6,5 méter átmérőjű főtükrét és különösen terjedelmes - 21x14 méteres - hővédő pajzsát össze kellett hajtogatni a felbocsátás előtt. A tükrök szétnyitását erre a hétvégre tervezik.

A műszereket nulla Celsius-fok alatt tartó hővédő pajzs szétnyitását a misszió legkényesebb, "leginkább álmatlan éjszakákat okozó" műveletének nevezték a NASA illetékesei a felbocsátás előtt.

A 10 milliárd dolláros teleszkóp egy rendkívül összetett műszaki berendezés, amelyet az Egyesült Államokban építettek a NASA irányításával és amely az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza.

Így indult el a hordozórakétáról az űrbe, kinyitva a napelemes paneljét (javított videó az ESA felvételéből, akár 8K minőségben):

Elképesztően nagy érzékenységű

Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi, 13 milliárd évvel ezelőtti - néhány százmillió évvel az ősrobbanás utáni - korszakát fogja feltárni.

A NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével kutatja a következő évtizedekben a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat.

A James Webb a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait, és öt-tíz éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket.

Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el, a remények szerint információkkal szolgál az első csillagok és galaxisok kialakulásáról.

A teleszkóp műszereivel magyar csillagászok is végezhetnek majd méréseket. Az űrtávcső értékes kutatási idejére a világ csillagászai pályázatok útján szerezhetnek jogosultságot, az Európai Űrügynökség tagországaiban - így Magyarországon - dolgozó kutatók a rendelkezésre álló összes távcsőidőt kaphatják meg az ESA-nak a projekthez adott hozzájárulásáért cserébe.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetből munkatársai, Ábrahám Péterrel az élükön az EX Lupi nevű fiatal csillag kitöréseinek a csillag körüli korongra kifejtett hatását fogják vizsgálni, Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa pedig kutatócsoportjával a szupernóvarobbanásokat tanulmányozhatja a teleszkóppal

A James Webb jelenleg valamivel több mint félúton van 1,6 millió kilométerre lévő célja felé.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×