Az idei a védőoltások és az emlékeztető oltások éve lesz a Nemzetközi Oltóanyag Intézet főigazgatója szerint, írja a CNBC.
"2022 az oltások éve lesz. Vagy az első adag oltásoké azok számára, akik még nem kaptak egyet sem, vagy az emlékeztető oltásoké azok számára, akik már igen" – mondta Jerome Kim, a Nemzetközi Oltóanyag Intézet főigazgatója. A független nonprofit szervezet szegény országok számára készült oltóanyagokkal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozik.
A gyógyszerekről is szól majd az év
Jerome Kim abbéli reményét is kifejezte, hogy idén már a koronavírus elleni gyógyszerek szerepe is fontos lesz: december végén az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság két vírusellenes tablettát is engedélyezett sürgősségi használatra koronavírus kezelésére, ez mérföldkövet jelent a koronavírus elleni küzdelemben, amely 2019 végi megjelenése óta világszerte több mint 5,4 millió ember halálát okozta.
A Pfizer Paxlovid nevű szere volt az első szájon át szedhető vírusellenes gyógyszer, amelyet sürgősségi használatra engedélyeztek az Egyesült Államokban, a másik a Merck molnupiravir néven ismert vírusellenes tablettája,
amelyet a súlyos megbetegedés kockázatának kitett, enyhe vagy közepesen súlyos betegségben felnőtteknél engedélyeztek.
Az elmúlt hetekben világszerte megugrott az esetek száma: a múlt héten az Egyesült Államokban rekordok is megdőltek. Dél-Koreában a fertőzés terjedése miatt újra korlátozásokat vezettek be.
A kínálattal nem lesz gond
Kim szerint idén a legfontosabb prioritás az, hogy a vakcinák eljussanak azokhoz, akiknek szükségük van rá – különösen a szegényebb országokban élőkhöz, akik csak korlátozottan férnek hozzá.
"További mutánsokat és aggályos változatokat fogunk megismerni még az idén, de
remélhetőleg igazságosabb lesz a vakcinák eloszlása.
A kínálat egyre kevésbé lesz problematikus, a kérdés az lesz, ki fogja eljuttatni az oltóanyagot azokhoz, akiknek szüksége van rá" – mondta, hozzátéve: a fejlődő országokban sokan nem kaptak még vakcinát.
A világ lakosságának körülbelül 58,3 százaléka van már legalább egy adaggal beoltva, de az alacsony jövedelmű országokban élő embereknek csak 8,5 százaléka kapott legalább egy adag oltást az Our World in Data adatai szerint.
Kevés tesztet végeznek a szegény országokban
Kim a diagnosztikai hiányosságokról is beszélt.
"Az alacsonyabb jövedelmű országokban nem végeznek annyi vizsgálatot, és biztosan nem szekvenálnak annyi mintát, ami a variánsok nyomon követése miatt lenne fontos.
A világ minden tájáról származó variánsok szekvenálása teszi lehetővé a tudósok számára, hogy megtudják, ha új aggasztó variáns jelenik meg.
A lehető leggyorsabb felderítés kulcsfontosságú, ha nyitni akarunk, mert tudjuk, hogy a légi közlekedés meglehetősen hatékonyan terjeszti a koronavírust " – mondta Kim.