eur:
393.92
usd:
364.85
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Nyitókép: Tihanyi Bencés Apátság

I. András maradványait azonosíthatták a tihanyi Királykriptában

Radiokarbonos kormeghatározással vélhetően megtalálták a tihanyi apátságban közel ezer éve eltemetett I. András király és családtagjai földi maradványait.

A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a Tihanyi Királykriptában feltárt emberi csontmaradványokat. A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, XI. századi időszakához köthető.

A négy XI. századi sír közül három szabályos rendben, a három hajó azonos részén, míg a negyedik ‒ mérete alapján feltehetően egy gyermek sírja ‒ az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze került kialakításra. A történelmi források szerint az általa 1055-ben alapított

Tihanyi Apátságban temették el 1060-ban I. András királyt, majd több hozzátartozóját,

feltehetően Dávid fiát és feleségét. A sírokat a történelem során több lépésben találták meg, és egy részüket felbolygatták – mondta Takács Ágoston ásatásvezető régész.

"Fontos hangsúlyozni, hogy az idei ásatáson mi már eredeti pozícióban nem találtunk a sírokban eltemetetteket. Ez részben ebből a többszöri bolygatásból is adódik, de azt gondoljuk, hogy már korábban is lehetnek kutatások arra, hogy I. András sírját, illetve a földi maradványait megtalálják, erről Bél Mátyás is beszámol egyébként, Tihanyban tett látogatásán említette, hogy mindenféle régi csontokat mutogattak neki, amiket I. András csontjainak gondolnak" – mondta az ásatásvezető, és hozzátette, egy idei, az apátság felújításához kapcsolódó kutatás és ásatás most lehetőséget adott a maradványok vizsgálatára.

A nagy része pedig már összehányt csontokból állt, és egyetlen olyan sírgödör volt, amelyben már semmilyen csontot nem találtak. Ez a középső, ami pedig nyilvánvalóan a fő helyen lévő I. Andrásnak tulajdonított sírgödör lehetett.

A Királykripta a korai temetkezési fázisában négy sírt alakítottak ki. A sírhoz nem köthető csontmaradványokat három ládában találták, a csontanyagon Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézetének tudományos főmunkatársa végzett antropológiai felmérést, majd ezt követően került sor a csontmaradványok szénatomos kormeghatározására. A szén 14-es tömegszámú izotópjának adott mintákon belüli aránya az idő múlásával egyre csökken, így ennek a folyamatnak a segítségével lehetőség nyílik a szerves minták abszolút korának meghatározására. A vizsgálatokat először a debreceni ATOMKI ‒ Isotoptech Zrt. radiokarbon-laboratóriumában végezték el, majd az itteni mérési eredmények alapján két nemzetközileg magasan jegyzett laboratóriumban, Poznanban és Mannheimben is megismételték. A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján kimondható, hogy az előkerült embertani anyag egy része, de

legalább a két felnőtt férfihez köthető csontmaradványok biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálják.

A vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17‒19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.

"A 11. századból keltezhető csontmaradványok I. András király, illetve szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak. A különböző akkreditált laboroknak a teljesen egy irányba mutató adatsora megerősíti azt, hogy a 11. századi sírok mind történetileg, mind pedig régészetileg nem lehetnek mások, mint az uralkodóhoz illetve az uralkodó közvetlen családjához köthetőek, függetlenül attól, hogy pontosan meg tudjuk-e nevezni őket csontok szerint" – mondta Mende Balázs Gusztáv, a projekt koordinátora.

A 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében. Azt későbbi vizsgálatok bizonyíthatják, hogy két, három vagy négy ember maradványait találták meg a Királykriptában. A maradványokat genetikai vizsgálatnak is alávetik. A kutatások Bakonybélben és a maradványoknál is folytatódnak.

A projekt menetéről az apátság gondozásában kisfilmsorozat készült, és folyamatban van egy nagyobb lélegzetű dokumentumfilm készítése is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×