9 °C
A tapaszvakcina az oxfordshie-i Emergex szere, melyet először kis mintán, 26 főn kezdenek el tesztelni első fázisú klinikai tesztben Lausanne-ban, Svájcban. A The Guardian cikke szerint magas és alacsonyabb dózisban is kapnak a mikrotűkkel a bőrbe vitt oltásból a résztvevők a január elején kezdődő tesztben, melynek eredményeire júniusig kell majd várni.
A vakcina a T-sejteket arra készteti, hogy a fertőzést követően gyorsan eltávolítsák a fertőzött sejteket a szervezetből, így megakadályozzák a vírus szaporodását és a betegség kialakulását. A jelenlegi vakcinák antitestek termelését váltják ki, melyek megtapadnak a víruson és megakadályozzák, hogy az megfertőzze a sejteket, a T-sejtek inkább megtalálják és elpusztítják a fertőzött sejteket. A jelenlegi vakcinák szintén kiváltanak T-sejtes választ is, de kisebb mértékben.
Évtizedekig védhet
Robin Cohen, az Emergex kereskedelmi igazgatója szerint ez az első alkalom, hogy egy szabályozó hatóság jóváhagyta egy olyan koronavírus elleni vakcina klinikai vizsgálatba vételét, amelynek egyetlen célja, hogy célzott T-sejtes választ hozzon létre. A hatásmechanizmust egy bolygóba becsapódó aszteroida analógiájával magyarázta.
"A vírus az aszteroida: belecsapódik a bolygóba, majd egy víruskód jelenik meg egész felszínen. Ezt
a T-sejtek idegenként olvassák és megölik a sejtet, mielőtt az új élő vírusokat tudna termelni."
A most használatos oltások kiváltotta antitestválasz az idő múlásával egyre gyengülő védettséget ad, míg a T-sejtes immunitás jelentősen hosszabb időn át fennállhat: akár évtizedekig.
Jó kiegészítő lehet
Danny Altmann immunológus professzor szerint nem valószínű, hogy egy ilyen vakcina önmagában megállja a helyét a vírus elleni küzdelemben, de kiegészítésként igen hasznos lehet. Az mRNS-oltások erős antitestvédelmet adnak, de a T-sejtes immunitást létrehozó oltások ki tudják ezt egészíteni, és a vírus esetleges mutációival szemben is hatékonyabbak lehetnek, mivel az általuk adott védelem áthatolhatatlanabb. Kiemelte azt is, hogy
a T-sejtes oltás alapötlete egyáltalán nem újdonság:
Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem kutatója, akinek az AstraZeneca által gyártott oltás köszönhető, több mint egy évtizede dolgozik influenza elleni T-sejtes immunitást létrehozó oltáson.
Éveket kell várnunk rá
Cohen szerint a trükkös feladat az Emergex vakcina immunrendszerbe juttatási mechanizmusának kidolgozása volt. Thomas Rademacher és csapata olyan apró aranyrészecskéket választott ehhez, amelyeket peptidekkel vontak be és úgy terveztek meg, hogy T-sejtes immunválaszt generáljanak a szervezetben.
A vakcinát egy hüvelykujjnyi méretű, mikrotűkkel ellátott bőrtapasz formájában fogják beadni, amely másodpercek alatt adja be az injekciót.
A tapaszoltás szobahőmérsékleten akár három hónapig is eltartható, ellentétben más oltásokkal, amelyeket fagyasztóban vagy hűtőben kell tárolni. 2025 előtt ugyanakkor nem valószínű, hogy elérhetővé váljon ez az oltás: Cohen szerint a tavalyi év gyors engedélyeztetési folyamatait a veszély indokolta, de ez ma már nem áll fenn, így visszatérnek a szokásos sebességhez az engedélyeztetésben. A cég dengue-láz ellen is dolgozik hasonló oltáson, de a jövőben zika, ebola, influenza és más vírusok ellen is létre tervez hozni oltásokat a technológia használatával.
