A szakemberek egy közösen jegyzett kommentárt publikáltak a Nature-ben, melyben úgy fogalmaztak, kritikus ponthoz értek a koronavírus eredetének felkutatására tett erőfeszítések. Ahelyett, hogy több együttműködés alakult volna ki a közelmúltban, melyek aztán eredményessé tehetik a befektetett sok munkát, teljesen megfeneklettek a vizsgálódások. Az is megjegyezték, hogy Kínából még mindig nem kaptak meg bizonyos nyers adatokat, melyeket az ázsiai fél szabadalmi aggályokra hivatkozva nem nyújt át nekik, írja a MedicalXpress.
Ketyeg az óra
A WHO az év elején küldött kutatócsoportot a kínai Vuhanba, ahol 2019 decemberében az első koronavírusos betegekkel kapcsolatos adatokat feljegyezték. Márciusban publikált jelentésében a kutatócsoport nem tudott konkrét válaszokat adni arra, mi történt. A legvalószínűbbnek azt találták, hogy állatról ugrott át emberre a vírus, a laborból való kikerülés teóriáját pedig nagyon valószínűtlenként írták le.
A szakemberek ugyanakkor ezt a jelentést csak első lépésnek tartották az eredet felkutatásáig tartó úton.
"A lehetőség arra, hogy ezt a fontos vizsgálatot elvégezzük, már nem áll fenn sokáig:
bármilyen késedelem a vizsgálatok egy részét biológiailag lehetetlenné teszi.
Az antitestek szintje egyre csökken, így a további minták gyűjtése és az olyan emberek vizsgálata, akik 2019 decembere előtt lehettek kitéve a vírusnak, egyre nehezebb lesz" - írták.
Kína továbbra is hárít
Kína szerdán úgy nyilatkozott, a nemzetközi szakértőknek más utakat is meg kellene vizsgálniuk a vírus eredetével kapcsolatosan, más országokra is érdemes lenne kiterjeszteniük kutakodásaikat. Fu Cong, a kínai külügyminisztérium vezetője sajnálatát fejezte ki a kutatás megtorpanása miatt, de úgy véli, ez nem országának hibája. Véleménye szerint Kína mindig is támogatta a tudományos alapú vizsgálódást és továbbra is részt vesz abban, ugyanakkor Amerikát azzal vádolta, hogy a laborból kiszökött vírus teóriáját tematizálva igyekezett Kínára tolni a felelősséget. Azt sugallta, az USA-nak meg kellene hívnia a WHO-t egyes intézményeibe, hogy ott is kutakodjanak.
Amerika sem nyújtott megoldást
Marion Koopmans és csapata szerint számos területen kellene még tudományos munkát végezni. Ezek közt van a Kínában és máshol végzett, a korábbiaknál szélesebb körű antitestszűrések sorozata, a vadon élő denevérek, valamint a farmokon tenyésztett állatok vizsgálata, illetve új irányvonalak követése.
Más kutatók szerint a legfontosabb esélyt már elvesztettük a koronavírus megjelenését követő hetekben a vuhani vizes piacon gyűjtött mintákkal - a kínai hatóságok minták százait tették el, de nem tudni, hány állatból és emberből származnak ezek.
A koronavírus eredetének vizsgálata komoly feszültségek okozója az USA és Kína között. Joe Biden amerikai elnök egy 90 napos amerikai vizsgálatot is elrendelt a koronavírus eredetével kapcsolatosan, az eredmények összegzésének megjelenése a következő napokban várható. Ám amerikai médiaértesülések szerint ez a jelentés sem tudott végére járni az igazságnak, még mindig nem egyértelmű az, honnan származik a vírus. A jelentést hétfőn már Biden elnök elé tárták, most a bizalmas információk eltávolítása és a nagyközönség részére történő feldolgozás zajlik a BBC értesülései szerint.
