Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Oltásához előkészített, a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyaggal, a Comirnaty-vakcinával töltött fecskendők a fővárosi Honvédkórház oltópontján 2021. április 13-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Egy fontos változással jelentősen felgyorsulhat a vakcinafejlesztés

A kutatók azt keresik, milyen mértékű antitestválasz kiváltása szükséges a megfelelő szintű védelem kialakulásához: ez gyorsabb, kisebb létszámú klinikai kísérletek elvégzésével gyorsíthatná fel a koronavírus elleni oltások kifejlesztésének idejét.

Az influenza elleni védőoltással kapcsolatosan már használnak hasonló mérőszámokat a kutatók: ezek segítségével elkerülhető a hosszadalmas klinikai kísérletsorozatok megszervezése.

"Ezt a módszert használhatjuk arra, hogy megjósoljuk egy vakcina hatékonyságát, aminek egyre nagyobb jelentősége lesz, mivel egyre kevésbé tudunk placebókontrollált vizsgálatokat végezni" – mondta Stanley Plotkin, a rubeola elleni vakcina feltalálója és a védettség korrelátumainak szakértője.

Év végére lesz elegendő adat

"Az információ egyre csak áramlik hozzánk. Az év végére szerintem elég adatunk lesz ahhoz, hogy mindenkit meggyőzzünk" – tette hozzá. A koronavírusra vonatkozó referenciaérték lehetővé tenné a gyógyszergyártók számára, hogy mindössze néhány ezer emberen végezzenek oltási kísérleteket, ami körülbelül tizedannyi, mint a jelenleg széles körben használt koronavírus elleni oltások engedélyezése érdekében végzett vizsgálatok mérete, mondták kutatók és a gyógyszergyártók a Reutersnak.

Az eredeti klinikai kísérleteket emberek tízezrein végezték el úgy, hogy a résztvevők egy részének placebót adtak be az oltásjelölt helyett.

Ezt ma már a világ számos országában nem tartanák etikusnak, mivel a koronavírus elleni védőoltás elérhető széles körben.

Ráadásul számos kisebb gyógyszergyár is dolgozik koronavírus elleni védőoltáson, ezeknek azonban nem áll rendelkezésükre megfelelő anyagi forrás a hasonló kísérletek megszervezésére.

Kevés ember is elég lesz

Az újfajta klinikai kísérletekben a gyógyszergyártók a kísérleti vakcina hatékonyságát kisebb számú résztvevő vérmintáján keresztül vizsgálhatják meg annak érdekében, hogy kiderüljön: a résztvevők szervezetében termelődött-e referenciaérték fölötti mennyiségben antitest.

Egy ilyen referenciaértékre sürgősen szükség van, hogy segítsen leküzdeni az oltóanyag-fejlesztők előtt álló kihívásokat és növelje az oltások elérhetőségét – írta Florian Krammer, a New York-i Mount Sinai Icahn School of Medicine virológusa ebben a hónapban a Nature folyóiratban. A Moderna és az AstraZeneca oltásának fejlesztői már dolgoznak egy ilyen referenciaértéken, vakcinaszakértők azonban arról is beszélnek, hogy az

antitestes immunitás nem minden, ez a fajta módszer pedig a T- és B-sejtes immunitás mérésére nem képes.

Mindezen túl az is lehetséges, hogy minden egyes vakcinafajtának már referenciaértéke van.

Kell az alternatíva

Az ugyanakkor biztos, hogy a placebókontrollált kísérletek alternatíváit meg kell találni: világszerte dolgoznak ennek a metódusnak a kidolgozásán. Jelenleg az oltottak és a fertőzésen átesettek antitestszámainak összehasonlításán dolgoznak: ez megmutathatja, milyen különbség lehet a kétféle védettség között.

A referenciaérték arról is információval szolgálhat, hogy kinek mikor érdemes emlékeztető oltást kapnia: a Pfizer már beadta engedélykérelmét egy harmadik, emlékeztető oltásra a csökkenő antitestszámra való hivatkozással, ám a vállalat nem tartja helyesnek azt az elképzelést, hogy az antitestszámra vonatkozó adatok felhasználhatók lennének a vakcina hatékonyságának előrejelzésére.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×