12 °C
A hírvivő RNS technikáján alapuló oltások nanorészecskékbe burkolva juttatják be szervezetünkbe aktív hatóanyagukat: Morteza Mahmoudi, a Michigani Állami Egyetem kutatója évek óta foglalkozik annak kérdésével, hogy a nanorészecskéket alkalmazó gyógyszerek miért hatnak másként az egyes egyénekre: feltételezése szerint nemi alapú a különbség, ami az oltások esetében is létezhet – írja a MedicalXpress.
A Johnson&Johnson oltása kapcsán is felmerültek nemi alapú különbségek annak ellenére, hogy az vírust, méghozzá az adenovírust használja: a ritka, vérrögök képződésével járó mellékhatás gyakrabban jelentkezik nők esetében, mint férfiaknál. Mahmoudi ugyanakkor korábbi munkáiban azt is bizonyította már, hogy a vírusok is másképp hatnak a két nem tagjaira. Most nanorészecskéket tartalmazó gyógyszerekre fókuszál inkább kutatásában.
Nemspecifikusan kell kutatni
"Figyelemmel kell kísérnünk a nemi különbségeket, és jelentenünk kell őket a tudományos közösség és a nyilvánosság számára" – mondta Mahmoudi, az egyetem radiológiai tanszékének és a precíziós egészségügyi programjának adjunktusa. "Ez nagyon hasznos lehet a jövőbeli stratégiák kidolgozásában és a jövőbeli veszélyekre való felkészülésben."
Ehhez kiindulásképp meg kellene érteni, mitől hatnak másként ezek a gyógyszerek a két nem tagjaira – ezzel kapcsolatosan több nagy kihívásra hívta fel a figyelmet.
A kutatóknak például nem biztos, hogy elegendő erőforrás áll rendelkezésükre ahhoz, hogy tanulmányaikat férfiakból és nőkből vett mintákon végezzék el, mégis
úgy értelmezik eredményeiket, hogy azok mindenkire egyformán alkalmazhatók.
Ennek megelőzése érdekében Mahmoudi felszólítja a kutatókat, hogy legyenek átláthatóbbak, és osszák meg a tanulmányok és következtetések nemspecifikus adatait.
Rák terén vizsgálták eddig
A pandémiát megelőzően a nanomedicinával kapcsolatosan főképp a rák gyógyítása terén kutattak: itt viszont nem sikerült valódi sikereket elérni, csak a gyógyszerek 15 százaléka jutott el a klinikai kísérletek fázisáig és azok sem tudtak jobban teljesíteni, mint a már bevett gyógymódok. Ráadásul főként nők bevonásával folytatták ezeket a kutatásokat, mivel olyan betegségek, mint a mellrák vagy a petefészekrák, területén végezték ezeket, amelyek nőket érintenek.
"A terápiás nanomedicinás termékek 41 befejezett klinikai vizsgálatának elemzéséből kiderült, hogy 21 vizsgálatot nemek szerint rétegeztek, mivel azok elsősorban a nőknél előforduló kórképekre vonatkoztak. A többi 20 tanulmányból, amelyekben 851 férfi és 430 nő vett részt, egyik sem szolgáltatott nemre bontott eredményeket" – mondta Mahmoudi.
A rék terén lehet, hogy nem jelentett a medicina ezen ága valódi sikert, viszont a koronavírus elleni védekezésben nagyon is. Az oltások hatékonyak, viszont
más mértékben védik a nőket és a férfiakat.
Az eltérés kicsi, de mérhető. A Moderna oltása férfiakat 95,4, nőket 93,1 százalékos hatékonysággal védi. A Pfizer adatai 96.4 százalék a férfiak és 93.7 a nők esetében. Mindkét oltás lipidburokban juttatja be a hatóanyagot a szervezetbe.
Bizonyított különbségek
Mahmoudi csapata 18 betegtől – nyolc férfitól és 10 nőtől – vett vérmintához adott hozzá a vakcinákban használtakhoz hasonló lipidalapú nanorészecskéket. A kutatók ezután megfigyelték, hogy a vérben lévő immunsejtek mennyire jól vagy rosszul szívták fel ezeket a nanorészecskéket. A csoport jelentős különbséget talált a férfiak és a nők között az NK-sejtek esetében.
"Ezek a sejtek felelősek azért, hogy megtalálják a többi fertőzött sejtet – a vírust termelő sejteket –, és meg tudják ölni őket. Azt találtuk, hogy az NK-sejtek nemspecifikus módon reagálnak a lipidalapú nanorészecskékre" – mondta Mahmoudi.
A nők NK-sejtjei kevesebb nanorészecskét vettek fel, ami valószínűsíti, hogy másként reagál a női szervezet a vakcinára, mint a több nanorészecskét felvevő férfitest.
A különbség viszont kiküszöbölhető, ha a nanorészecskéket először a donor vérplazmájába, a vérmintájuk sejtmentes részébe juttatják. Mahmoudi szerint ez azért lehetséges, mert a plazmában lévő fehérjék képesek a lipidalapú nanorészecskékhez kötődni, így a nanorészecskék biológiai bevonatot vagy koronát kapnak.
