INFORÁDIÓ
2021. június 25. péntek
Vilmos

koronavírus

szennyvíz

előrejelzés

Szennyvíz levegőztetése Gádoros új szennyvíztisztító telepén 2013. szeptember 25-én. Ezen a napon ünnepélyes keretek között adták át a település új szennyvíztisztító telepét.

A szennyvíz összetétele a legjobb járványmutató

Infostart

A szennyvíz összetételét már a koronavírus-járvány előtt is figyelték: akkoriban a droghasználat jelei mellett a gyermekbénulás esetleges megjelenését monitorozták, de olyan sokoldalú segítséget még soha nem jelentett számunkra a vizsgálata, mint most, a pandémia idején.

Kanada legészakabbi pontjától Ausztrália legdélebbi csücskéig a világ minden táján folyamatosan vizsgálják a kutatók a szennyvizet: egy év leforgása alatt tucatnyi, a szennyvíz vizsgálatára irányuló programból kétszáz lett a világ minden táján azt követően, hogy kiderült: széklettel teljes vírus mellett annak részecskéi is távoznak a fertőzöttek szervezetéből, írja a Nature.

A szennyvízből gyűjtött információ segítségével a tudósok követni tudják a járvány alakulását, meg tudják mondani, hol várható kitörés, meghatározzák, melyik környéken érdemes többet tesztelni, illetve meg tudják becsülni azt is, mekkora lehet a fertőzöttek összlétszáma egy-egy környéken – ahogy ezt teszi hétről hétre Magyarországon is a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Ana Maria de Roda Husman, a holland Nemzeti Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója azt mondja, a járványmegfigyelésben mindig is komoly szerepe volt a szennyvíz elemzésének, de ilyen fellendülésre eddig még nem volt példa.

Sok célra használható

Az országok különböző kiterjedtségű megfigyelőprogramokat üzemeltetnek annak megfelelően, hogy mennyire súlyos náluk a járványhelyzet, és nagyon sokrétű célokra használják a kapott eredményeket.

Az Egyesült Arab Emirátusokban például a fogadott

a fogadott repülőjáratokon található szennyvíz alapján megállapítják, vajon van-e fertőzött az utasok között.

Hongkongban az egyes épületek szennyvizét azért is vizsgálják, hogy kiderüljön, él-e a tömbben olyan, aki beteg, csak még nem tud róla. Kanadában pedig arra kíváncsiak a kutatók, mely variánsok vannak jelen közelükben.

Közös minden programban, hogy korai figyelmeztetőrendszerként tekintenek a szennyvíz vizsgálatára. A tünetek megjelenése előtt néhány nappal kezdődik meg a vírus örökítőanyagának ürülése a szervezetből: de Roda Husman a saját adatait arra használja, hogy a közeljövő kórházi telítettségét előre jelezhesse.

Amerikában egyetemi campusokon a kollégisták lakhelyein azért vizsgálják a szennyvizet, hogy ha abban megjelenik a koronavírus, a diákokat tesztelésre tudják biztatni.

Tízezer diákot nem tudnak folyamatosan tesztelni, ez a metódus jóval olcsóbb és az egyetemi esetek 85 százalékát felfedi.

Kell az innováció is

Az ausztrál kutatókat kihívások elé is állította ez a módszer. A hatalmas szigetországban a pandémia eddigi ideje alatt alacsonyan maradtak a fertőzésszámok, viszont ezzel a technikával nehéz kiszűrni az egymillióból egy-két embert érintő eseteket. Az alapvető módszer szerint ugyanis egy palackot eresztenek be a szennyvízgyűjtőbe vagy az azt feldolgozó üzem tartályába, azzal vesznek mintát. Ausztráliában ezzel szemben gézt vagy más abszorbens anyagot tesznek egy passzív mintagyűjtőbe, melyet akár négy napra is a szennyvízbe meríthetnek, így sikeresebben felfoghatók a vírustöredékek is.

A kutatók közt vannak egyébként olyanok is, akik úgy gondolják,

a szennyvíz vizsgálata a járvány megfigyelésének leghatékonyabb módja,

ez ugyanis a tünetmentes fertőzöttekről is képet ad. Ahogyan Gertjan Medema, a nieuwegeini KWR Vízkutató Intézet mikrobiológusa fogalmaz: nem mindenki megy el teszteltetni, de mosdóba mindenki jár.

India kemény dió

A fejlődő országokban ugyanakkor nem olyan könnyű alkalmazni ezt a módszert, mint máshol. A szennyvízmegfigyelő programok 70 százalékát fejlett országokban működtetik jelenleg.

"Indiában a tesztelés hihetetlenül nagy kihívást jelent, mivel a szennyvízrendszerek tagoltak" - mondja Sudipti Arora, az indiai Dzsaipurban található Dr. B. Lal Biotechnológiai Intézet környezetvédelmi kutatója. Elmondása szerint a városoknak csak körülbelül egyharmada rendelkezik csatornahálózattal.

"A nyomornegyedek és a vidéki területek nagyrészt kiesnek vizsgálatunk látószögéből".

Sok, a területen dolgozó tudós szerint a világjárvány pozitív hozadéka lehet, hogy elterjedtebbé teszi szennyvíz használatát közegészségügyi megfigyelésekre - akár a jövőbeli világjárványok, akár más egészségügyi mutatók, például a stresszt jelző hormonok vagy a koffeinfogyasztás szintjének nyomon követésére.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/Rosta Tibor
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018