Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
331.78
bux:
146139.97
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
A 2020. márciusában a Gilead Sciences amerikai gyógyszeripari vállalat által közreadott képen az eredetileg az ebola ellen kifejlesztett remdesivir antivirális hatóanyagot tartalmazó üvegcséket zárja le egy gép a vállalat amerikai telephelyén. Az Európai Gyógyszerügynökség az április 2-án tartott virtuális ülésén ajánlást tett közzé, hogy milyen speciális helyzetekben alkalmazható a remdesivir a koronavírus-fertőzés kezelésére az Európai Unióban.
Nyitókép: MTI/AP/Gilead Sciences

A vakcina- után a gyógyszerfejlesztésben is globális összefogásra van szükség

Régóta tudtuk, hogy egy potenciálisan halálos vírus okozta pandémia bármikor térdre kényszerítheti a világot, mégsem sikerült antivirális szerekből beraktározni az eshetőségre készülve. A fejlesztésre a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk, hogy ne lépjünk kétszer ugyanabba a folyóba.

Az influenzavírusok és az ebola rokonsága mellett a koronavírusokra is számítottak azok a szakértők, akik régóta tudták már, hogy előbb-utóbb új pandémia kopogtat az ajtón: ennek ellenére széles spektrumú antivirális szerekből nagyon kevés állt a fejlesztés olyan fázisában, hogy a közeljövőben használatba vehetőként tarthassuk számon. A korai klinikai tesztek ígéretes eredményei után ráadásul a remdesivir nem tudta kellő bizonyossággal megmutatni azt, hogy valóban előnyt jelent használata: mégis, nem nagyon akad alternatívája.

A koronavírus elleni oltásokat világszerte ünneplik, miközben a betegséget kezelő gyógyszereknek is életmentő hatásuk lehetne. Olyan gyorsan kellett volna fejlesztésükbe vágni, mint a vakcinákéba, ám ez nem történt így – írja a Nature. A kutatók és a gyógyszercégek ugyan megteszik a maguk erőfeszítéseit, a legtöbb kormány ugyanakkor nem foglalkozik olyan komolyan a kérdéssel, mint a vakcinákéval.

Ha ez nem változik, a következő pandémia is felkészületlenül csap majd le ránk.

Pedig volt figyelmeztetés az elmúlt húsz évben elég: 2003-ban a SARS, 2012-ben a MERS mutatta meg, hogy küszöbön áll egy világjárvány. Elkezdődtek ugyan a gyógyszerfejlesztések, de nem jutott rájuk elegendő forrás. Talán az új koronavírus változtat ezen – megalakult például a COVID R&D Alliance, egy húsz élettudományi kutatócégből és befektetőcégből álló konzorcium, melynek célja a koronavírust kezelő gyógyszerek kutatási folyamatának akcelerálása. 25 különböző gyógyszert készítenek elő klinikai kísérletekre, ehhez pedig más, hasonló célokat kitűző társaságokkal együtt iparági és kormánybefektetésekre számítanak. A vakcinafejlesztésbe nemcsak hogy beszálltak egyes államok, hanem még garanciákat is vállaltak arra, hogy vesznek a szerekből, akkor is, ha nem lesznek hatásosak. Az antivirális készítményekkel ugyanígy kellene történnie.

Szerencsére vannak pozitív példák is: a remdesivirt már 2014 óta fejlesztették, 2017-ben mutatott ígéretes eredményeket állatkísérletekben, ebola ellen pedig sikerrel használták már embereken is Afrikában. Készen állt tehát arra, hogy nagy embertömegen használva is kipróbálhassák – ahogyan sok más szer is készen állhatott volna, ha a SARS és a MERS után megnyugvó világ nem feledkezett volna meg arról, hogy a gyógyszereket nem elég járvány idején elkezdeni fejleszteni.

A pandémia kezdete óta a világ kormányai összesen

90 milliárd dollár értékben áldoztak vakcinafejlesztésre,

az elvégzett munka pedig segít majd a jövő járványainak kezelésben is. Ugyanennek kellene történnie az antivirális gyógyszerekkel is, egyenlő elosztás mellett. Egy új pandémia nem találhat minket ismét üres gyógyszerszekrénnyel.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Az éjjel masszív támadás érte Moszvkát: a légvédelem több mint 800 drónt lőtt le az orosz főváros körül. Tegnap kiderült, hogy francia katonák teljesítenek szolgálatot Ukrajnában, akik főleg ukrán katonák képzésében és a francia haditechnikai eszközök karbantartásában segítenek. A donyecki fronton az oroszok Druzskivkát, Raiszkét, Limant és Mikolaivkát kezdték el kisebb létszámú gyalogosrajokkal támandi, nagyobb mozgásokról nincs hír. Hajnalban súlyos csapás érte a Krími hidat: a létesítmény egy szakasza leomlott. A nap folyamán orosz támadás érte Munkácsot és Ungvár térségében is drónokat észleltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×