Habár egyes részletei már azelőtt kiszivárogtak, hogy a kutatók bemutatták volna a jelentést, voltak újdonságok abban a korábban ismert tényekhez képest. Ilyen az, hogy december és a vuhani vizes piacon tapasztalt kitörés előtt is keringett már a vírus Kínában. Azokról is sok részletet közölt a kutatás, akik az első ismert koronavírus-fertőzöttek voltak, illetve bemutatja az őket a vuhani piachoz kötő kapcsolatokat is: Virginie Courtier evolúciógenetikus szerint a WHO jelentése a vuhani kitörés eddigi legrészletesebb molekuláris epidemiológiai összefoglalója, írja a Nature.
Sok választ keresnek még
Maradt ugyanakkor kérdés bőven. Ezek sorában az első az, hogy milyen közvetítő faj által és hol követezhetett be az emberre történő átlépés.
A vadgazdaságok, illetve a vizes piacon árusított állatok irányába kell folytatni a kutakodást,
ami meglehetősen hosszas lehet, ha figyelembe vesszük, milyen sok állatot lehetett kapni a piacon, a denevérekre pedig különös hangsúlyt kell fektetni. Így kell lennie ennek már csak azért is, mert Dél-Kínában egy barlangban olyan denevéreket találtak, amelyekben a SARS-CoV-2-vel 96 százalékban megegyező genomú koronavírus található. Linfa Wang szingapúri virológus ugyanakkor nem ebben a barlangban keresné tovább az új koronavírus esetleges közelebbi rokonát: az elmúlt évtizedben itt már annyi mintát vettek, hogy ő inkább Délkelet-Ázsiára, valamint Thaiföldre és Kambodzsára helyezné a hangsúlyt.
A jelentés azt is javasolja, hogy a vuhani vérbank állományát vizsgálják meg koronavírus-specifikus ellenanyagokat keresve az ott tárolt mintákban: évente 200 ezer embertől érkezik ide minta, amelyet két évig tárolnak. A vuhani kitörést megelőző fél évben itt és Kínában máshol gyűjtött minták elemzését is fontos követendő útnak tartja a a jelentés. Vannak ugyanakkor olyan kutatók, akik szerint az első ismert esetek mélyrehatóbb vizsgálata is szükséges még, többek között az ezekben található vírus teljes génszekvenálásának segítségével.
Már dolgoznak a folytatáson
Dominic Dwyer ausztrál virológus, a WHO-csoport tagja szerint már zajlanak a jelentés által kijelölt úton történő vizsgálódások első lépései, köztük a 2020 januárját megelőző kínai influenzaszerű esetek kivizsgálása. Emellett keresik a vuhani piac állatbeszállítóit és vizsgálják azt is, tényleg bekerülhetett-e az országba a vírus fagyott élelmiszerek felületén úgy, hogy később még valóban fertőzhessen. Több területen dolgoznak egyszerre, David Heymann londoni fertőzőbetegség-szakértő szerint nem kis részben azért, hogy
egy következő járvány hajnalán már sokkal célzottabb és hatékonyabb lépésekkel tudjanak megelőzni egy új pandémiát.
A rizikómeghatározás is fontos elem: egyelőre úgy tűnik, a koronavírusnak nem kellett sokat mutálódni ahhoz, hogy emberekre is fertőzővé válhasson, ami nem sok jót ígér a jövőre nézvést. Eközben a WHO-tól független csoportok régi mintákat vesznek elő és szekvenálnak, hogy megtalálják az esetleges előzményvírusokat.
Vitatott laborelmélet
A kutatás elvetni látszott a laborból kiszabadult vírus teóriáját, de tudományos oldalról is egyre nagyobb a nyomás abba az irányba, hogy ezt az eredeti misszió vizsgálatánál mélyebben is kutassák ezt a lehetőséget, főként, mivel a WHO csapata nem tudta a kívánt mélységben ellenőrizni, hogy kizárható-e ez a teória. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO vezetője is osztja ezt a nézetet és alaposabb vizsgálatot követel.
Ellenérv a teóriával szemben az, hogy
korábban nem ismert vírus szabadult el
– ugyanakkor egyes kutatók szerint nem tudhatjuk, pontosan milyen vírusok voltak a laborban. Akár az is előfordulhat, hogy valaki, aki a denevérekben megtalált vírusokkal foglalkozott, megbetegedett a barlangban frissen kialakult SARS-CoV-2-től, így ő indította el a fertőzési láncot. Nikolai Petrovsky immunológus szerint ennyi nehezen megítélhető kérdéssel a háta mögött a WHO csapata jobban tette volna, ha nem formál véleményt arról, mi valószínű és mi valószínűtlen a laborteóriával kapcsolatosan.
A kutatók szerepe
A misszió tagjainak munkájáról egyes kutatók azt mondják, a körülmények közt megtettek minden tőlük telhetőt és alapos munkát végeztek, másokat ugyanakkor elszomorít az, ahogyan a politika árnyékot vetett a munkára. Vannak ugyanakkor olyanok is, akik azt gondolják, már az is a kínai kooperáció mértékére utal, hogy egyáltalán beengedték a kutatócsoportot az országba – sok más nyugati állam talán nem lett volna erre hajlandó.
Arról nincs egységes álláspont, hogy van-e esélyünk megtalálni a vírus eredetét. Van, aki szerint alapos munka és egy kis szerencse révén megoldható a rejtély, de Filippa Lentzos biológiai biztonsági kutató azt mondja, meglehet, örökre rejtély marad, hogyan lépett át a koronavírus állatról emberre.
