14 °C
Az európaiak között nagyon sokan vannak, akik nem tekintenek megváltásként a koronavírus elleni védőoltásra - több kutatás is bizonyítja, hogy a kontinensen nem mindenki igyekszik majd az oltópontokra, amikor végre elérhetővé válik a vakcina.
A Euronews cikke egy, a közelmúltban a Nature-ben publikált, 19 ország lakosainak körében elvégzett kutatásra hivatkozik, mely szerint a megkérdezettek közül Kínában a legmagasabb, közel 89 százalékos azok aránya, akik úgy válaszoltak, hogy ha elérhető lenne a védőoltás, beadatná.
Az európai országok közül a spanyoloknál a legmagasabb a pozitívan reagálók aránya, ám ez jelentősen elmarad a kínaitól, ami mindössze 74,3 százalékos. Az őket követő európai országok aránya a következőképp alakul:
- Nagy-Britannia 71,48%
- Olaszország 70,79%
- Németország 68,42%
- Svédország 65,23%
- Franciaország 58,89%
- Lengyelország 56,31%
- Oroszország 54,85%
Általános hitetlenség
Nem ez az egyetlen kutatás ugyanakkor, amely európai szkepszisre mutat rá. A Világgazdasági Fórum és az Ipsos közös kutatása szerint a franciák akarják a legkevésbé beadatni maguknak a vakcinát, és a spanyolokat és az olaszokat is a szkeptikusabb nemzetek közé sorolták be.
Mindez nem meglepő: korábbi, az oltásokkal kapcsolatos attitűdöket vizsgáló kutatásuk is arra mutattak rá, hogy
a kontinensen nem annyira bízunk az oltásokban:
minél gazdagabb és fejlettebb egy ország, annál kevésbé bízik meg ezek hatásában. Általában azok az országok viselkednek így, amelyekben könnyebb hozzájutni az oltáshoz és kötelező védőoltási program is van: ahol nehezebb vakcinát szerezni, ott általában jobban hisznek abban, hogy az oltásokra szükség van.
A kormány a kulcs
A Nature kutatása szerint azokban az országokban, ahol az emberek bíznak kormányukban, ott inkább bíznak az oltásokban is.
"Az oltásokat a kormányok szabályozzák, ajánlják, adott esetben azok teszik kötelezővé. Ha valaki nem bízik országa kormányában, úgy érzi, hogy az elárulta, akkor kétszer is meggondolja, hogy beadasson-e egy olyan szert, amit a kormány kínál neki"
- fogalmaz Heidi Larson, a London School of Hygiene & Tropical Medicine Vakcinabiztonsági projektjének igazgatója.
A francia paradoxon
A franciák meglehetősen kevéssé bíznak az oltásokban, ami a gyógyszergyárakkal és a kormánnyal való kapcsolatukra vezethető vissza.
"Ez nagyban visszavezethető a szociopolitikai helyzetünkre: Franciaországban sokat várunk a kormánytól és sokat kritizáljuk" - vélekedik Lucie Guimier gepolitikai szakértő. Véleménye szerint a franciák egyéni szabadságjogaikhoz való ragaszkodásuk miatt is vonakodnak oltást beadatni - igaz, ezzel egyidőben az egyik legtöbb gyógyszert fogyasztó ország is az övék, elég paradox módon. Mindehhez hozzájárultak az ország elmúlt évtizedeinek egészségügyi botrányai, mint például az, amikor a kilencvenes években ezer ember kapott HIV-vel fertőzött vért. Emmanuel Macron többször is kifejtette, hogy a franciák nem teszik kötelezővé az oltást.
A lengyel múlt emléke
Lengyelországban a múlt kellemetlen emlékeit idézik a kötelező vakcinák, ennek megfelelően egyre nő is azoknak a szülőknek a száma, akik mindenféle oltás beadását megtiltják gyermekeik részére. Négy éve már több mint 23 ezer szülő döntött így, ezáltal egyes betegségek ellen már a kritikus küszöb alá került az átoltottság. Az MMR-oltás esetében ez 95 százalék lenne, de már 93 százalék alatt van az első és az emlékeztető oltást megkapó gyermekek száma is.
Igaz, egy nemrég készített felmérés már azt mutatja, újra az emberek hite az oltásokban: közel 75 százalék vélekedett úgy, hogy a kötelező védőoltások biztonságosak.
A biztonság a kérdés
Az olaszok esetében a bizonytalanság hátterében több faktor áll: a szülő nem kapnak tájékoztatást gyermekeik orvosaitól az oltási rendről, vegyes véleményeket olvasnak az egyes vakcinákról, a hagyományos orvoslástól eltérő módszereket alkalmaznak, illetve olyan szülőkkel találkoznak, akiknek gyermekei erős, szokatlan mellékhatáson estek át. Mindemellett az olaszok is tradicionálisan kételkednek a vakcinákban. Az átoltottságon segített, amikor az ország vezetése négyről tízre emelte a kötelező vakcinák számát.
Az érzékeny környezetben a koronavírus elleni oltás kapcsán is nőhet a bizonytalanság, mivel az idősek körében, akik az elsők közt kapják majd meg az oltást,
valószínűsíthetően több mellékhatás alakul majd ki.
Szakértők szerint a helyzeten az segíthet, ha az országok vezetői meghallgatják az emberek aggályait és transzparensen kommunikálnak az oltásról. A közösségi média szerepe ambivalens, mivel valószínűbb, hogy ezen a felületen könnyebben terjednek a negatív vélemények és az álinformációk, mint a pozitív és igaz közlések. A legfontosabb forrás azonban a legtöbb esetben az orvos ajánlása.
