eur:
402.78
usd:
348.75
bux:
96159.26
2025. június 17. kedd Alida, Laura
Dzsalálábád, 2006. március 5.Gyermekbénulás elleni oltóanyagot adnak be egy afgán gyermeknek 2006. március 5-én Dzsalálábádban, az afgán egészségügyi minisztérium, az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közös kezdeményezésére megkezdett védőoltáskampány keretében. Március 5. és 7. között Afganisztánban hétmillió gyermek kap szájon át vakcinát a gyermekparalízis kórokozója ellen. (MTI/EPA/RAHMAT GUL)
Nyitókép: MTI/EPA/RAHMAT GUL

Himlőhelyek porától a hírvivő RNS-ig: a védőoltások történelme több száz évre nyúlik vissza

Ma már bőven a kuruzslás határmezsgyéjén belülre sorolnánk azokat a szokatlan módszereket, amelyekkel eleink a fertőző betegségek megelőzéséért küzdöttek. Mégis, ha ezek a módszerek nem lettek volna, talán ma nem fejleszthetne védőoltást egyetlen év alatt egy gyógyszercég sem.

A Ming-dinasztia korabeli feljegyzések tanúsága szerinti, kezdetleges oltási próbálkozások megismerése után valószínűleg bárki azonnal szívesen rohanna egy injekcióért háziorvosához. A 15. század Kínájából származnak az első bizonyított feljegyzések arról, hogy az emberek valóban fertőző betegség megelőzésének szándékával használtak fel egy kórokozót. még ha meglehetősen faramuci módon is, írja a Time. Észrevették, hogy a himlőben egyszer már megbetegedettek védettekké váltak a betegséggel szemben, a kiütések felületét lekapargatták hát, majd a kaparékot kiszárították, porították, végül gyermekek orrnyílásain keresztül a szervezetbe juttatták "oltásukat".

Azt nem tudhatjuk, mi alapján döntöttek úgy, hogy a fiúk a jobb, a lányok a bal orrnyílásba kapják a szert, és arról sincs ismeretünk, mennyire volt hatásos a módszer. Az biztos viszont, hogy itt elkezdődött egy folyamat, amely a mai oltásokig vezetett.

Jenner, a pionír

Az első megbízható himlőoltás egy 18. századi orvos, Edward Jenner nevéhez köthető. Ő vette észre azt, hogy azok a fejőlányok, akik munkájuk révén az állatokról emberekre is terjedő tehénhimlőt elkapták, sosem betegedtek meg a himlőjárványokban. A zoonózissal elkapott kór elég eltérő volt a himlőtől ahhoz, hogy ne betegítse meg nagyon ezeket a munkásokat, de elég hasonló ahhoz, hogy a himlő ellen is védettséget adjon. Az orvos 1796-ban Sarah Nelmes tehénhimlős kiütéséből vett váladékkal dörzsölte be a nyolcéves fiú, James Phipps karján ejtett sebet 1796 május 14.-én. Orvosetikai szempontból nem tekinthető a legaggálymentesebbnek módszere, de hamarosan

megpróbálta himlővel megfertőzni a fiút,

akinek szervezete ellenállt, öt éven belül pedig közel 100 ezer embert oltottak már be a metódussal.

Nem minden patogén esetében működik ugyanakkor Jenner módszere: nincs minden betegségnek állati megfelelője, mellyel kialakítható ellene a védettség, ráadásul vannak olyan kórok - mint a koronavírus - melyek épp állatról emberre átlépve válnak potenciálisan halálossá. Ekkor az vált kihívássá, hogy a baktériumokat és vírusokat úgy használják, hogy oltásban ne okozzanak bajt, viszont a védettség kialakuljon.

Az első valódi oltások

Erre két módszert is találtak: a vírus gyengítését és annak elölését. A Jenner munkásságát követő 150 évben ezekkel a módszerekkel küzdöttek a megbetegedések ellen. A gyengítésre számos példa létezik:

  • Louis Paster lépfene és veszettség ellen készített védőoltást 1881-ben és 1885-ben: oxigénnek és hőnek tette ki a kórokozókat, ami legyengítette őket.
  • Albert Calmette orvos és Camille Guérin állatorvos a tuberkulózis vakcináját alkotta meg: a baktérium szarvasmarha-törzsét 230 generáción át mesterséges közegeken tenyésztette, egyre gyengébb és gyengébb változatokat tovább választva a folyamat során.
  • A kanyaró, a rubeola és a mumpsz elleni oltás is legyengített vírussal dolgozott: a rubeola esetében olyan változatot hoztak létre, amely csak testhőmérséklet alatt képes túlélni, ami által az képtelen volt az emberben túlélni.

Gyengítés esetében ugyanakkor a vírus mutálódhat, így lehetséges, hogy az oltás már nem megelőz, hanem fertőz: a kolera, a szamárköhögés, az influenza és egyéb betegségek ellen épp ezért hővel vagy formalinnal elölt kórokozós oltásokat hoztak létre. Ilyen volt Jonas Salk 1955-ben létrehozott gyermekbénulás elleni oltása is: formalinban ölte el a kórokozót. Albert Sabin 1966-os, szájon át adható változata elölt vírusos volt: ezt könnyebb volt beadni, igaz, Salké esetében a mutáció volt kizárva.

A legmodernebb módszerek

Az 1940-es években aztán már a vírusoknak csak egyes részeit, alegységeit használták az oltások létrehozásához: a patogének proteinjei épp elég információt tartalmaznak ahhoz, hogy a test fel tudjon készülni a valós kórokozóval való találkozásra. Mostanra pedig odáig is eljutott a tudomány, hogy a kórokozók DNS-ét vagy RNS-ét felhasználva alkossanak védőoltást: a Pfizer és a Moderna koronavírus elleni vakcinája is ezen elv szerint működik. A technológiát soha korábban nem alkalmazták még védőoltás esetében, így a mostani oltási kampányok bizonyíthatják majd be azt, hogy mennyire hatékonynak valójában ezek a friss módszerek. Az elölt, gyengített kórokozót vagy alegységet tartalmazó oltásokra is szükség lehet azonban annak érdekében, hogy minél több embert minél hamarabb beolthassanak világszerte a koronavírus ellen: a pandémia is bizonyítja, milyen fontos ez a több száz éve tartó fejlődés.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Megtaláltuk a magyar Gulagnak nevezett internálótábor utolsó ismert túlélőjét. Az 1929-ben született Szabó Zoltán megjárta az Andrássy út 60-at, 1950 és 1953 között pedig több internálótáborban – Kistarcsán, Isaszegen, Bernátkúton, Tiszalökön és Recsken – is raboskodott. A 96 éves férfi 72 évig a legközelebbi családtagjain kívül senkinek sem beszélt a vele történtekről, még a szakirodalom és az emlékhelyet működtető Recski Szövetség sem tudott a létezéséről. Az InfoRádióval kivételt tett, viszont leszögezte, hogy hosszú életében először és utoljára hajlandó megszólalni ebben a témában, és a lakhelyét is titokban akarja tartani. Mint kiderül, ez az emlékeivel is így volt.

Csicsmann László: ellentétes az USA érdekeivel, hogy katonai úton rezsimváltást érjen el Iránban

Az Egyesült Államoknak nem érdeke belesodródni az Izrael és Irán között kialakult fegyveres konfliktusba, Donald Trump inkább Amerika gazdasági érdekeit tartja szem előtt – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.17. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Donald Trump szavai miatt aggódnak a befektetők, lefordulás a tőzsdéken

Donald Trump szavai miatt aggódnak a befektetők, lefordulás a tőzsdéken

Felpattantak a tőzsdék tegnap, miután a sajtóinformációk jelentek meg arról, hogy Irán hajlandó lenne a deeszkalációra. Később azonban ismét negatívba fordult a hangulat, miután Donald Trump a konfliktus további eszkalációját jelezte azzal, hogy sürgette Teherán evakuációját. Az ázsiai tőzsdék estek a mai kereskedésben, és az európai tőzsdéken is látványos lefordulás látszik a tegnapi emelkedés után. Az USA-ból kiskereskedelem, ipari termelés és export, import árak érkeznek. Általában ezek közepes fontosságú adatok, azonban nagy kérdés, hogy a kereskedelmi háború okozta fennakadások milyen károkat okoznak az amerikai gazdaságban, így most a szokásosnál nagyobb figyelem irányulhat rájuk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. június 17. 07:34
×
×
×
×