Világszinten a teljes év a három legmelegebb egyike lehet a 19. század közepe óta - közölte a szervezet szerdai, a klíma állapotáról szóló 2020-as jelentésében.

Az már most egyértelmű, hogy a 2015 óta eltelt évek a legmelegebbek a rendszeres mérések kezdete óta. A hőmérsékleti rekord 2016-ban volt, amikor az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb.

A mostani értékelések a januártól októberig tartó időszakra vonatkoznak. Ezekben a hónapokban a globális átlaghőmérséklet 1,11-1,23 fokkal volt az 1850-1900 közötti időszak átlaga felett, holott szeptemberben még a néhány évente jelentkező La Nina időjárási jelenség is kifejtette hatását, mely alapvetően a hőmérséklet csökkenését eredményezi.

Különösen drasztikusak voltak a Szibéria sarkkörtől északra lévő területein mért eredmények: a hőmérsékletek ott január és október között több mint 5 fokkal voltak az 1981-2010 közötti átlag felett.

• Európán kívül a WMO szerint az Egyesült Államok délnyugati részén, Dél-Amerika nyugati részén és Közép-Amerika egyes területein volt nagyon meleg.
• Az átlagnál hűvösebb volt ugyanakkor Kanadában, Brazília egyes részein, Észak-Indiában és Délkelet-Ausztráliában.

A globális tengerszint a mérések 1993-as kezdete óta átlagosan 3,3 milliméterrel emelkedik évente. Enyhe visszaesés volt tapasztalható 2020-ban, valószínűleg a La Nina miatt, ez azonban a hosszútávú trenden nem változtat a szakértők szerint.

A La Nina hónapjaiban több eső hullik a trópusi folyami területeken, mint a tengerek felett, emiatt ideiglenesen csökken globálisan az átlagos tengerszint. A La Nina hatása a WMO szerint még 2021 tavaszáig lesz érezhető.

Az északi féltekén 1993 óta a legerőteljesebben Madagaszkártól, Új-Zélandtól és Dél-Amerikától északra emelkedett a tengerszint.

A tengerszint emelkedésének egyik oka az Északi- és Déli-sark közelében lévő jégtakaró olvadása. Grönland szigete 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között mintegy 152 gigatonnányi jeget veszített. Ez kevesebb volt a 2019-as értéknél, akkor 329 gigatonna olvadt el.

"Az Északi-sarkvidék drasztikus változásokat él meg a hőmérséklet globális emelkedése miatt. A 80-as évek közepe óta a globális átlagnál legalább kétszer gyorsabban emelkedik ott a hőmérsékleti" - figyelmeztet a WMO.

Az Északi-sarkvidék tengerjege júliusban és októberben példátlanul kicsire zsugorodott.

A legkisebb kiterjedését szeptemberben mérték: 3,74 millió négyzetkilométeres volt csupán, mely a valaha mért második legkisebb mérték 2012 után.

A sarkvidék úszó jegének olvadása nem járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez. A Föld azonban gyorsabban melegszik, ha a fényt visszaverő jég elolvad, és sötét vízfelületek maradnak szabadon.

A tengerszint attól is emelkedik, hogy a légkörben az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedése miatt a földrendszerben felesleges energia termelődik, melyet nagyrészt az óceánok nyelnek el. Ezáltal a tengervíz melegebb lesz és kitágul.

Az Atlanti-óceán északi részén idén a korábban tapasztaltaknál jóval több erőteljes vihar támadt a hurrikánszezonban, mely elméletileg november 30-án zárult.

Afrika és Ázsia egyes részei heves esőzéseket, áradásokat éltek meg, miközben Dél-Amerika - Észak-Argentína, Paraguay és Nyugat-Brazília - súlyos szárazságokkal küzdött.