Évszázados megfigyelés, hogy az emberek telente hajlamosabbak betegeskedni, mint a melegebb évszakokban, és felmerült már az az elképzelés is, miszerint a cirkadián ritmusnak megfelelően nap közben is vannak immunvédelem szempontjából erősebb és gyengébb időszakok. Egy kutatás most ezeknek a jelenségeknek kísérelt meg utánajárni a fehérvérsejtek és a gyulladást jelző markerek vizsgálatával.

A kutatás arra világít rá, hogy immunrendszerünkben is létezik valamiféle időszámítás, amely naptárként és óraként működve eltérő szintű védelmet biztosít napszak és évszak szerint. Amennyiben sikerül megértenünk ezt a működést, az fontos eszközt adhat kezünkbe a betegségek megelőzésével, például az influenza esetén, de enyhíthetjük a nyáron erőteljesebben jelentkező szklerózis multiplex tüneteit is.

A cirkadián ritmus immunrendszerben is fellelhető nyomait eddig csak teória szintjén feltételezték, a jelenlegi az első kutatás, amely nagy számú mintán bizonyítja annak létezését.

"Évszázadok óta tudjuk, hogy bizonyos betegségekre télen fogékonyabbak az emberek, de még mindig nem értjük, a testünk működésének pontosan milyen szerepe van ebben"

– mondta el a kutatás kapcsán Cathy Wyse, az írországi Királyi Sebészeti Főiskola posztdoktori kutatója, a kutatás vezetője a Guardian cikkében. Összesen 329 261 vérmintát vizsgáltak meg, melyeket a brit Biobank kutatás résztvevői adtak. A Biobank keretében mintegy félmillió brit egészségügyi állapotát kísérik figyelemmel tíz éven át.

A vérminták és napszakok, illetve évszakok összefüggését keresve azt találták, hogy a fehérvérsejtek száma, illetve a gyulladást jelző markerek mennyisége változó napszak és évszak szerint. Wyse szerint ez alátámasztja a szervezet endogén órájának és naptárának létezését, valamint magyarázhatja azt, hogy egyes időszakokban miért gyengébb az immunrendszerünk. Életstílusunkkal, vitaminszintünkkel kapcsolatos összefüggést nem találtak a kutatás során.

Rachel Edgar, az Imperial College London kutatója korábban fehér egerekben hasonló jelenséget figyelt meg: a fehérvérsejtek az egerek aktív periódusában a nyirokcsomókban gyűlnek össze, pihenési időszakuk közeledtével pedig elterjednek a testben.

A kutatásból jelenleg leginkább azt a következtetést érdemes levonni, hogy testünk megtanulta, hogy a legintenzívebb immunvédelemre az aktív nappali időszakban van szükség, amikor az emberek nagyobb eséllyel találkoznak patogénekkel.