Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Hepatitis C szűrés az Art Éra Alapítvány VII. kerületi bázisán 2015. május 8-án. A 2007-ben alakult alapítvány célja a szenvedélybetegek széles körű elérése, fogadása és ellátása, a kábítószerszer-használat és járulékos ártalmainak csökkentése, valamint az addiktológiai problémákkal küzdő személyek segítése információszolgáltatással, életmód-tanácsadással.
Nyitókép: MTI/ Balogh Zoltán

Ebben áll az idei orvosi Nobel-díj újdonsága

Már hepatitis-C-re is tudják ellenőrizni azokat a vérkészleteket, amelyeket beadnak embereknek. Egy magyar kutatóorvos is ott volt a felfedezőmunka évtizedekkel ezelőtti bölcsőjénél.

Mint az Infostart is hírt adott róla, a hepatitis C vírus felfedezéséért két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

A felfedezés mibenlétéről Schaff Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetének volt igazgatója beszélt az InfoRádióban, de előtte magáról a vírusról osztott meg kicsit több tudnivalót.

"Van hepatitis A, B, C, D, E, ezek májgyulladást okoznak. A probléma ezeknél a vírusoknál, különösen a C esetében az, hogy nemcsak akut betegséget, sárgaságot okoznak, hanem krónikus, idült májgyulladást, és a C vírus 80 százalékban májzsugort, annak talaján pedig akár májrákot is okozhat. Jelenlegi WHO-adatok szerint a világon globálisan mintegy 71 millió ember fertőzött krónikusan hepatitis C-vel."

Továbbá:

míg például a hepatitis B esetében 10 százalék azon betegek száma, akik akut fertőzés után idült, krónikus betegek lesznek, ez a hepatitis C esetében 80 százalék,

ez jelenti ennek a fertőzésnek a fontosságát.

Hogy miért a fent említett tudósok kapják az elismerést, arról azt mondta: a történet a nyolcvanas évekig nyúlik vissza, amikor Schaff Zsuzsa is az amerikai NIH-ben kutatott.

"A kutatók észlelték, hogy van egy hepatitis, amely se nem A, se nem B, mégis klinikailag a máj gyulladását okozza. Hogy ezt végzi, arra állatkísérletek alapján jöttek rá. Az ágenst a nyolcvanas évek végére sikerült azonosítani, nevet is ekkor kapott. Az erről megjelent Science-cikk felelős szerzője volt Michael Houghton" - ecsetelte. Ő maga Harvey Alterrel dolgozott együtt, aki csatlakozott Houghton kutatásaihoz.

"A vírust intenzíven tanulmányoztuk, és azt, hogy hogyan lehet kimutatni; tehát attól a lépéstől, hogy a vírus megvolt, kimutatható volt, a következő lépés természetesen az volt, hogy megnézték, az idült hepatitises betegeknél milyen százalékban fordul elő, és ez

megnyitotta az utat afelé, hogy a vért és a vérkészítményeket, amelyeket beadtak embereknek, ellenőrizni tudták hepatitis C-re"

- fejtette fel a kutató orvos.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

„A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és az én megüresedett helyemre. A Tisza EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti” – közölte Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

A fejlesztési együttműködésnek egy egyszerre szűkülő forrásokkal, geopolitikai feszültségekkel, adósságválságokkal és rekordmagas humanitárius szükségletekkel terhelt világban kell újra meghatároznia saját szerepét – ez volt az OECD párizsi konferenciájának egyik fő üzenete. A globális fejlesztési együttműködések jövője egyre kevésbé írható le a hagyományos donor–kedvezményezett logikával: a partnerországok nagyobb beleszólást kérnek, a globális Dél alternatív intézményi és finanszírozási útvonalakat épít, a donorországokban pedig erősebb politikai igazolásra van szükség. A fejlesztési rendszer jövője így azon múlik, hogy a szereplők képesek-e kevesebb pénzből világosabb célokra, mérhetőbb hatással, jobban összehangoltan és a partnerországok saját prioritásaihoz közelebb működni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×