Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Hepatitis C szűrés az Art Éra Alapítvány VII. kerületi bázisán 2015. május 8-án. A 2007-ben alakult alapítvány célja a szenvedélybetegek széles körű elérése, fogadása és ellátása, a kábítószerszer-használat és járulékos ártalmainak csökkentése, valamint az addiktológiai problémákkal küzdő személyek segítése információszolgáltatással, életmód-tanácsadással.
Nyitókép: MTI/ Balogh Zoltán

Ebben áll az idei orvosi Nobel-díj újdonsága

Már hepatitis-C-re is tudják ellenőrizni azokat a vérkészleteket, amelyeket beadnak embereknek. Egy magyar kutatóorvos is ott volt a felfedezőmunka évtizedekkel ezelőtti bölcsőjénél.

Mint az Infostart is hírt adott róla, a hepatitis C vírus felfedezéséért két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

A felfedezés mibenlétéről Schaff Zsuzsa, a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetének volt igazgatója beszélt az InfoRádióban, de előtte magáról a vírusról osztott meg kicsit több tudnivalót.

"Van hepatitis A, B, C, D, E, ezek májgyulladást okoznak. A probléma ezeknél a vírusoknál, különösen a C esetében az, hogy nemcsak akut betegséget, sárgaságot okoznak, hanem krónikus, idült májgyulladást, és a C vírus 80 százalékban májzsugort, annak talaján pedig akár májrákot is okozhat. Jelenlegi WHO-adatok szerint a világon globálisan mintegy 71 millió ember fertőzött krónikusan hepatitis C-vel."

Továbbá:

míg például a hepatitis B esetében 10 százalék azon betegek száma, akik akut fertőzés után idült, krónikus betegek lesznek, ez a hepatitis C esetében 80 százalék,

ez jelenti ennek a fertőzésnek a fontosságát.

Hogy miért a fent említett tudósok kapják az elismerést, arról azt mondta: a történet a nyolcvanas évekig nyúlik vissza, amikor Schaff Zsuzsa is az amerikai NIH-ben kutatott.

"A kutatók észlelték, hogy van egy hepatitis, amely se nem A, se nem B, mégis klinikailag a máj gyulladását okozza. Hogy ezt végzi, arra állatkísérletek alapján jöttek rá. Az ágenst a nyolcvanas évek végére sikerült azonosítani, nevet is ekkor kapott. Az erről megjelent Science-cikk felelős szerzője volt Michael Houghton" - ecsetelte. Ő maga Harvey Alterrel dolgozott együtt, aki csatlakozott Houghton kutatásaihoz.

"A vírust intenzíven tanulmányoztuk, és azt, hogy hogyan lehet kimutatni; tehát attól a lépéstől, hogy a vírus megvolt, kimutatható volt, a következő lépés természetesen az volt, hogy megnézték, az idült hepatitises betegeknél milyen százalékban fordul elő, és ez

megnyitotta az utat afelé, hogy a vért és a vérkészítményeket, amelyeket beadtak embereknek, ellenőrizni tudták hepatitis C-re"

- fejtette fel a kutató orvos.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Lengyel különgép érkezik Magyarországa a buszbaleset miatt

Az M3-as autópályán történt buszbaleset miatt a lengyel kormány a varsói külügyminisztérium és az egészségügyi szolgálatok képviselőit szállító különrepülőgépet küld Magyarországra - jelentette be Donald Tusk kormányfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
A második Kína-sokk

A második Kína-sokk

Néhány évvel ezelőtt részt vettem Párizsban egy zártkörű eszmecserén, ahol kutatók és az európai autóipar nagyágyúinak képviselői vitatták meg az akkor éppen fellendülő kínai gépjárműexport várható hatásait. Meglepetésemre a megbeszélésen részt vett az Airbus egyik képviselője is, akit a kávészünetben kifaggattam jelenléte okairól. Elmondta, hogy ők ugyan nem autókat gyártanak, de már ekkor aggódtak amiatt, hogy ahogy Kína szorongatni kezdte az európai gépjárműipart, úgy fogja majd nehéz helyzetbe hozni a légijármű-gyártókat is néhány év múlva. Pedig ekkor még nem is volt felkapott téma második Kína-sokk ügye. Ma már egészen más a helyzet, Európának pedig lépéseket kell tennie ipari bázisa megőrzése érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×