eur:
408.3
usd:
387.04
bux:
77771.12
2024. november 15. péntek Albert, Lipót
Az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézetében (NIAID) készült, és az amerikai Országos Egészségügyi Intézetek (NIH) által elérhetővé vált, dátumozatlan elektronmikroszkópos, utószínezett kép a SARS-CoV-2 nevű koronavírusról (sárga), és a kórokozó által megtámadott, pusztuló emberi sejtekről (szürke). A világjárványt okozó vírus mintáját egy betegtől vették.
Nyitókép: MTI/EPA/NIAID/NIH

Koronavírus: új célponttal szolgál a világ számára a magyar felfedezés

Eredetileg az influenzával kapcsolatos kutatás vezetett el az új koronavírus második bejutási pontjának feltárásához – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című magazinműsorának nyilatkozó Horváth Péter, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének igazgatója.

Horváth Péter az InfoRádiónak kifejtette, azt követően, hogy az influenza kutatása alkalmával felfedeztek egy olyan gént, amely a fertőző betegség bejutásánál fontos szerepet játszik, adta magát a kérdés, hogy vajon az új típusú koronavírus esetében mi is a helyzet? „Malacunk volt” – fogalmazott, ugyanis valóban nagyon fontos gént sikerült megtalálniuk, amelyen keresztül a SARS-CoV-2 is be tud hatolni gazdasejtbe. Az említett receptor a neuropilin-1 (NRP-1) névre hallgat.

A szakember emlékeztetett, a vírusok, hasonlóan a számítógépes vírusokhoz, valamely „trükkök” útján próbálnak bejutni az emberi szervezet sejtjeibe, és azokat rávenni arra, hogy lemásolják őket. A bejutás első lépése mindig az, hogy a vírusnak – „kapaszkodói” révén – valahogyan össze kell kapcsolódnia a sejt karszerű receptoraival.

Megjegyezte, miután korábban egyedül az angiotenzin-konvertáz enzim 2-t (ACE2) volt ismert, amelyen keresztül a vírus képes bejutni a sejtekbe, értelemszerűen ez szolgált alapul az új típusú koronavírus bejutását célzó kutatások során, és „ezt próbálta az egész világ leblokkolni”.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont felfedezése azonban egy másik „kar” meglétére szolgált bizonyítékul.

Horváth Péter elmondása szerinte egyelőre nem tudni, hogy az említett NRP-1 vajon blokkolható-e, miután nagyon kevés tudható még a receptorról, de valószínűleg ez lesz a második célpontja a gyógyszergyártóknak a közeljövőben.

A Biokémiai Intézet igazgatója végezetül azt is elárulta, hogy a kutatásokat teljesen automatizált mikroszkópokkal végzik, a kinyert adatokat pedig saját fejlesztésű, intelligens algoritmusokkal értékel ki, amelyek képesek például arra is válaszul szolgálni, hogy egy gyógyszer vagy gén határása a fertőzéssel mi történik.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Érdekes fordulat a magyarok befektetéseinél: visszatér a régi kedvenc?

Érdekes fordulat a magyarok befektetéseinél: visszatér a régi kedvenc?

Múlt hónapban is az abszolút hozamú alapokat keresték leginkább a befektetők, ennek köszönhetően ebbe a kategóriába áramlott a legtöbb friss pénz idén eddig. Ugyanakkor úgy tűnik, feltámad a magyarok régi kedvence is: kisebb gyengélkedést követően egyre több pénz áramlik a kötvényalapokba is, amelyeknek vagyona így új szintre ugrott. De friss pénzek ide vagy oda, a részvényalapok kategóriája teljesít idén eddig a legjobban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×