Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: Pixabay

A mobiltelefonok napokig cipelhetik a koronavírust

Járványos megbetegedések idején nem árt észben tartani, hogy az alapvető higiéniás szabályok mellett bizonyos használati tárgyakat is érdemes rendszeresen tisztítani, mert sokáig megmaradnak rajtuk a vírusok.

Az új koronavírus akár 96 órán át is fertőzőképes maradhat a mobil kijelzőjén - adta hírül a Quarzt nyomán a hvg.hu. Az amerikai lap szerint számos más kórokozó esetében is igaz, hogy képes megtapadni a mobiltelefonok érintőképernyőjén, sokan pedig egyáltalán nincsenek ezzel tisztában, és a tömegközlekedésen való mobilhasználat után gondolkodás nélkül érintik meg az arcukat, szájukat. Egy átlagos felnőtt naponta akár 2600 alkalommal is hozzáérhet a mobiljához, ami így komoly fertőzési kockázatot jelent.

Épp ezért járványos időszakokban érdemes a mobilok képernyőjét is gyakran takarítani, fertőtleníteni.

A kutatók azt valószínűsítik, hogy a SARS-CoV-2 fertőzőképessége az előző SARS-CoV-hoz hasonló.

Ez utóbbi kórokozó az üvegen megtapadva akár 96 órán át is életben maradhat.

Mindez azért is fontos, mert a mobilok kijelzője elsősorban az üvegre hasonlít.

A takarításhoz mikroszálás törlőkendőt, illetve kevés szappanos vizet ajánlanak, óvatosan, és tényleg csak a kijelzőt érintve.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×