Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Fertőtlenítést végző, védőruhát viselő egészségügyi alkalmazottak egy szöuli vasútállomáson 2020. február 28-án. Dél-Koreában 2020-ra emelkedett a tüdőgyulladást okozó új koronavírussal fertőzőttek száma.
Nyitókép: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun

Koronavírus - Magasra emelte a riasztási szintet az EU

Az Európai Unió sürgősségi munkacsoportot állított fel a koronavírus-járvány megelőzése érdekében szükséges intézkedések összehangolására - közölte az Európai Bizottság elnöke a koronavírussal összefüggésben tett legfrissebb bizottsági intézkedések bemutatásakor hétfőn.

Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatóján elmondta, a vírus okozta vészhelyzet kezelésére létrehozott munkacsoport munkáját öt uniós biztos hangolja össze. Munkájukról, valamint a meghozott intézkedésekre vonatkozó információkról új honlapot indított a bizottság.

A munkacsoport feladatait

  • Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos,
  • Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztos,
  • Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos,
  • Ylva Johansson uniós belügyi biztos, valamint
  • Adina Valean közlekedési biztos hangolja össze.

Bejelentette továbbá, hogy a koronavírus európai terjedése miatt bevezetett

közepes riasztási szintet magas szintre emelik.

Az európai járványügyi központ (ECDC) hétfőn közzétett napi kockázatértékelése szerint Európában a COVID-19 vírusfertőzéssel összefüggő kockázati szintet az eddigi alacsony és közepes közötti értékről a közepes és magas közötti értékre módosította.

Sztella Kiriakídisz arról számolt be, hogy az EU 27 tagállama közül ez idáig 18-ban mintegy 2100 koronavírus-fetőzést jelentettek, és 38 uniós állampolgár halt meg a betegségben.

Paolo Gentiloni arról beszélt, hogy az uniós intézkedések számos elemet tartalmaznak, amelyek figyelembe véve a helyzet változását, azonnali reagálást tesznek lehetővé a tagállami hatóságokkal összhangban. "A tagállami kormányok kéréseit a szolidaritás szellemében fogjuk értékelni, és összehangolt választ fogunk adni rájuk"- fogalmazott.

Az uniós bizottság készen áll arra, hogy hatékonyan kezelje a koronavírus esetleges kitörésének az európai gazdaságra gyakorolt hatásait - tette hozzá Gentiloni.

Ylva Johansson megerősítette, hogy

a tagországok egyike sem fontolgatja határellenőrzés bevezetését az unió területén, illetve a schengeni övezeten belül.

Az Európai Bizottság sem javasolja a határellenőrzés újbóli bevezetését, ugyanakkor az egészségügyi kockázatok miatt végzett szűrővizsgálatok fontosságára figyelmeztet - hangsúlyozta.

Janez Lenarcic azt mondta, minden tagországnak fel kell készülnie a járvány terjedésére. Óvakodni kell a pánik kitörésétől annak ellenére, hogy a helyzet valószínűleg egyelőre romlani fog - tette hozzá.

A koronavírus-járvány december közepén indult Kínából. A legfrissebb adatok szerint jelenleg 67 országban 89 071 beteget regisztráltak. Koronavírus-fertőzésben eddig 3044-en haltak meg, Európában 44-en, 45 074 ember felgyógyult a betegségből. A megbetegedések és halálozások túlnyomó többsége továbbra is a kínai Hupej tartományban történt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×