Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Fertőtlenítést végző, védőruhát viselő egészségügyi alkalmazottak egy szöuli vasútállomáson 2020. február 28-án. Dél-Koreában 2020-ra emelkedett a tüdőgyulladást okozó új koronavírussal fertőzőttek száma.
Nyitókép: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun

Koronavírus - Magasra emelte a riasztási szintet az EU

Az Európai Unió sürgősségi munkacsoportot állított fel a koronavírus-járvány megelőzése érdekében szükséges intézkedések összehangolására - közölte az Európai Bizottság elnöke a koronavírussal összefüggésben tett legfrissebb bizottsági intézkedések bemutatásakor hétfőn.

Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatóján elmondta, a vírus okozta vészhelyzet kezelésére létrehozott munkacsoport munkáját öt uniós biztos hangolja össze. Munkájukról, valamint a meghozott intézkedésekre vonatkozó információkról új honlapot indított a bizottság.

A munkacsoport feladatait

  • Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos,
  • Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztos,
  • Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos,
  • Ylva Johansson uniós belügyi biztos, valamint
  • Adina Valean közlekedési biztos hangolja össze.

Bejelentette továbbá, hogy a koronavírus európai terjedése miatt bevezetett

közepes riasztási szintet magas szintre emelik.

Az európai járványügyi központ (ECDC) hétfőn közzétett napi kockázatértékelése szerint Európában a COVID-19 vírusfertőzéssel összefüggő kockázati szintet az eddigi alacsony és közepes közötti értékről a közepes és magas közötti értékre módosította.

Sztella Kiriakídisz arról számolt be, hogy az EU 27 tagállama közül ez idáig 18-ban mintegy 2100 koronavírus-fetőzést jelentettek, és 38 uniós állampolgár halt meg a betegségben.

Paolo Gentiloni arról beszélt, hogy az uniós intézkedések számos elemet tartalmaznak, amelyek figyelembe véve a helyzet változását, azonnali reagálást tesznek lehetővé a tagállami hatóságokkal összhangban. "A tagállami kormányok kéréseit a szolidaritás szellemében fogjuk értékelni, és összehangolt választ fogunk adni rájuk"- fogalmazott.

Az uniós bizottság készen áll arra, hogy hatékonyan kezelje a koronavírus esetleges kitörésének az európai gazdaságra gyakorolt hatásait - tette hozzá Gentiloni.

Ylva Johansson megerősítette, hogy

a tagországok egyike sem fontolgatja határellenőrzés bevezetését az unió területén, illetve a schengeni övezeten belül.

Az Európai Bizottság sem javasolja a határellenőrzés újbóli bevezetését, ugyanakkor az egészségügyi kockázatok miatt végzett szűrővizsgálatok fontosságára figyelmeztet - hangsúlyozta.

Janez Lenarcic azt mondta, minden tagországnak fel kell készülnie a járvány terjedésére. Óvakodni kell a pánik kitörésétől annak ellenére, hogy a helyzet valószínűleg egyelőre romlani fog - tette hozzá.

A koronavírus-járvány december közepén indult Kínából. A legfrissebb adatok szerint jelenleg 67 országban 89 071 beteget regisztráltak. Koronavírus-fertőzésben eddig 3044-en haltak meg, Európában 44-en, 45 074 ember felgyógyult a betegségből. A megbetegedések és halálozások túlnyomó többsége továbbra is a kínai Hupej tartományban történt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×