Minden izraeli tévécsatorna élő adásban közvetítette az első izraeli holdjármű leszállásának perceit. A berendezés a Hold felszínének közelében még egy utolsó fényképet küldött magáról, amelyen az izraeli zászló mellett angolul a "kis nép, nagy álom", és az "Izrael népe él" felirat látszott.
Később az érkezés pillanatában megszakadt a kapcsolat a Hold-járóval, és a szakemberek tanácstalanul próbálták megfejteni a hiba okát. A Beresit valószínűleg összetört vagy felrobbant.
Beresheet came the closest Israel ever has to land on the moon, but unfortunately the landing was not completed successfully.
— Israel ישראל (@Israel) 2019. április 11.
We applaud ?@TeamSpaceIL for a tremendous scientific achievement, they made history by making Israel one of 7 nations who had ever orbited the moon ?? pic.twitter.com/KuhURIAxBD
At a distance of 37,600 km from Earth, #Beresheet’s selfie camera took a picture of #Earth. Australia can be clearly seen! This photo was taken during a slow spin of the #spacecraft & for the first time see the #Israeli flag ?? & text, "am yisrael chai." #IsraelToTheMoon #SpaceIL pic.twitter.com/ELFZsaShXg
— Israel To The Moon (@TeamSpaceIL) 2019. március 5.
Soon...#IsraelToTheMoon #SpaceIL #Beresheet pic.twitter.com/F8SnnJlRm6
— Israel To The Moon (@TeamSpaceIL) 2019. április 11.
Az ország középső részén, a Jehúd városban lévő "űrközpontban" Benjámin Netanjahu miniszterelnök személyesen is figyelemmel kísérte a Holdra szállás kísérletét, majd azt mondta, hogy Izrael legközelebb sikeresebben oldja meg a feladatot és bejelentette:
két-három év múlva kísérlik meg újra a Holdra szállást.
Ha sikerült volna, akkor Izrael lenne a világ negyedik állama, amely képes erre. Így a hetedik, amely űreszközzel megközelítette a Holdat. A holdszonda egy héttel ezelőtt állt Hold körüli pályára, sikeresen végrehajtva a leszállása előtti utolsó veszélyes manővert.
A Beresit nevű, legénység nélküli kis űrhajó 5,5 millió kilométert, és több sikeres manővert tett meg február 22-i felbocsátása óta. A négylábú, alig másfél méter magas, közel hat mázsás járműnek a Serenitatis-tengernél kellett volna Holdat érnie a tervek szerint.
A Hold-szonda az Asrael Aerospace Industries állami repülőgépgyár űrkutatási programjának és a SpaceIL nevű izraeli magánvállalkozásnak a közös gyártmánya volt. Mintegy 100 millió dollárba (28 milliárd forintba) került. Elsősorban Morris Kahn 88 éves dél-afrikai-izraeli milliárdos fedezte a költségeket.
A tervek szerint a Beresit két-három napig tevékenykedett volna a Hold felszínén, ahol a fedélzetén lévő műszerekkel az égitest mágneses mezejét mérte volna, és felvételeket készített volna a leszállás helyéről. Emellett feladata volt egy izraeli zászló kitűzése. Magával vitt továbbá egy kapszulában digitális lemezeket, rajtuk izraeli szimbólumokkal, dalokkal, gyermekrajzokkal, a Bibliával és egy holokauszttúlélő visszaemlékezéseivel "a jövendő nemzedékek számára".
A Beresit Mózes első könyvének (Genezis, Teremtés könyve) héber neve.