A 2016-os volt sorozatban a harmadik olyan év, amikor globális átlaghőmérsékleti rekordot mértek a kutatók. A magas hőmérséklet súlyos csapást mért a korallokra az ausztrál Nagy-korallzátonytól kezdve a karibi térségig, ami nem csupán a sérülékeny fajokra jelent veszélyt, hanem milliárd dolláros nagyságrendű fenyegetést jelent a part menti gazdaságokra nézve is.
A Queenslandi Egyetem Globális Változás Intézetének vezetője, Ove Hoegh-Guldberg szerint a 50 Reefs (Ötven zátony) elnevezésű projekt keretében a szakértők ötven korallzátonyt fognak kiválasztani idén a világ minden tájáról, hogy aztán ezeken teszteljék le a zátonyok megóvására kidolgozott technikákat, amelyek - ha beválnak - a későbbiekben a világ minden táján bevethetőek lesznek.
A tesztelni kívánt módszerek közé tartozik a halászat elől elzárt, védett tengeri övezetek kialakítása, a parthoz közeli vizek szennyezettségének csökkentése, a nem őshonos halfajok felszámolása és az oxigénpalackos búvárkodás visszaszorítása.
A projektet ismertető közleményben Michael Bloomberg amerikai milliárdos, az ENSZ város- és klímaügyi különmegbízottja aláhúzta, hogy az emberek egy része gyakran tévesen csak a szárazföldet sújtó hőhullámokkal, viharokkal és vadtüzekkel hozza összefüggésbe a klímaváltozást.
"Az éghajlatváltozás legdrasztikusabb következményeinek egy része a látóterünkön kívül, az óceánfenéken érezhető. Amennyiben nem cselekszünk azonnal, akkor a korallzátonyok 90 százaléka eltűnhet a Föld színéről 2050-re" - tette hozzá Bloomberg.
Az ausztrál Nagy-korallzátony az eddig megfigyelt legsúlyosabb korallfehéredését szenvedte el 2016-ban. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.
Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.