Egyedi az emberi agykéreg a legújabb eredmények fényében – mondta az InfoRádió Szigma – A holnap világa című magazinműsorában Szegedi Viktor, a Szegedi Tudományegyetem kutatója.

Egészen a közelmúltig úgy gondolták a kutatók, hogy csak a méretben, az idegsejtek és a köztük lévő kapcsolatok, vagyis szinapszisok számában van különbség az emberi agy vagy mondjuk a kísérleti patkány agykérge között. A legújabb eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy vannak olyan egyedi tulajdonságok, "mikroáramköri", illetve sejttulajdonságok az agykéregben, amelyek

lehetővé teszik, hogy az emberi faj ennyire kiemelkedjen az élővilágból

szellemi képességekben – hangsúlyozta.

2008-ban Tamás Gábor és kutatócsoportja publikálta megfigyelését, amely szerint az emberi agykéregben vannak olyan szupererős, szuperhatékony kapcsolatok, amelyek lehetővé teszik, hogy egy aktivitáscsomag beindítson egy idegsejthálózatot. A szegedi kutatók ebből kiindulva kimutatták: ezek a nagyon hatékony kapcsolatok rendkívül könnyen változhatnak, plasztikusak, tehát a hatékonyabban alkalmazkodnak, mint az összehasonlításként vizsgált patkány idegi kapcsolatai. Ezek az erős idegi kapcsolatok tanulás hatására könnyen változhatnak, így más idegsejthálózatokat képesek aktiválni az agykéregben – fejtette ki Szegedi Viktor.

A technika fejlődése és a magyar kutatók leleményessége tette lehetővé, hogy sikerült megmérni, hogy mennyivel erősebb az ingerületátvitel az emberi neuronok között, mint ugyanez a rágcsálók esetében: a különbség az ingerületátvitelben legalább négyszeres. A kutatók megállapították, hogy a szupererős emberi idegi kapcsolatokban négyszer több szinaptikus vezikulum ürül idegi aktivitás hatására, mint a patkányok szinapszisai esetében. Hasonló mechanizmus más fajok neocortexében nem ismert, ezért lehetséges, hogy csak az emberben alakult ki ez a tulajdonság, de nem kizárt, hogy például emberszabásúakra is jellemző.

Molnár Gábor, a Szegedi Tudományegyetem agykutatója kiemelte: korábban emberi sejtszintű idegrendszeri kutatást nem végeztek, hiszen nem volt erre lehetőség, így a tudósok minden ismerete az állatok idegrendszerén végzett vizsgálatokból származott. Most viszont a szegedi idegsebészeti klinikával összefogva hozzájutottak emberi mintákhoz, amelyeket idegsebészeti műtétek során nyertek ki, és méréseket végeztek rajtuk.

A tudósok a Nemzeti Agykutatási Program keretében dolgoztak az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetével együttműködve. Kutatásukat az eLife folyóiratban publikálták.

A Szigma -  A holnap világa adását ide kattintva hallgathatja meg.