INFORÁDIÓ 
2019. április 26. péntek
Ervin

szigma - a holnap világa

agykutatás

agykéreg

kutatás

Rejtély az emberi agyban - magyar kutatók sikere

Infostart / InfoRádió

Magyar tudósok megállapították, hogy az emberi agy nem csak méretében és barázdáltságában különbözik más emlősökétől, hanem minőségileg is kiemelkedik az állatvilágból. Az áttörést az hozta, amikor sikerült megmérni, hogy mennyivel erősebb a jelkapcsolat az emberi agysejtek között – hangzott el az InfoRádió Szigma – A holnap világa című magazinműsorában.

Egyedi az emberi agykéreg a legújabb eredmények fényében – mondta az InfoRádió Szigma – A holnap világa című magazinműsorában Szegedi Viktor, a Szegedi Tudományegyetem kutatója.

Egészen a közelmúltig úgy gondolták a kutatók, hogy csak a méretben, az idegsejtek és a köztük lévő kapcsolatok, vagyis szinapszisok számában van különbség az emberi agy vagy mondjuk a kísérleti patkány agykérge között. A legújabb eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy vannak olyan egyedi tulajdonságok, "mikroáramköri", illetve sejttulajdonságok az agykéregben, amelyek

lehetővé teszik, hogy az emberi faj ennyire kiemelkedjen az élővilágból

szellemi képességekben – hangsúlyozta.

2008-ban Tamás Gábor és kutatócsoportja publikálta megfigyelését, amely szerint az emberi agykéregben vannak olyan szupererős, szuperhatékony kapcsolatok, amelyek lehetővé teszik, hogy egy aktivitáscsomag beindítson egy idegsejthálózatot. A szegedi kutatók ebből kiindulva kimutatták: ezek a nagyon hatékony kapcsolatok rendkívül könnyen változhatnak, plasztikusak, tehát a hatékonyabban alkalmazkodnak, mint az összehasonlításként vizsgált patkány idegi kapcsolatai. Ezek az erős idegi kapcsolatok tanulás hatására könnyen változhatnak, így más idegsejthálózatokat képesek aktiválni az agykéregben – fejtette ki Szegedi Viktor.

A technika fejlődése és a magyar kutatók leleményessége tette lehetővé, hogy sikerült megmérni, hogy mennyivel erősebb az ingerületátvitel az emberi neuronok között, mint ugyanez a rágcsálók esetében: a különbség az ingerületátvitelben legalább négyszeres. A kutatók megállapították, hogy a szupererős emberi idegi kapcsolatokban négyszer több szinaptikus vezikulum ürül idegi aktivitás hatására, mint a patkányok szinapszisai esetében. Hasonló mechanizmus más fajok neocortexében nem ismert, ezért lehetséges, hogy csak az emberben alakult ki ez a tulajdonság, de nem kizárt, hogy például emberszabásúakra is jellemző.

Molnár Gábor, a Szegedi Tudományegyetem agykutatója kiemelte: korábban emberi sejtszintű idegrendszeri kutatást nem végeztek, hiszen nem volt erre lehetőség, így a tudósok minden ismerete az állatok idegrendszerén végzett vizsgálatokból származott. Most viszont a szegedi idegsebészeti klinikával összefogva hozzájutottak emberi mintákhoz, amelyeket idegsebészeti műtétek során nyertek ki, és méréseket végeztek rajtuk.

A tudósok a Nemzeti Agykutatási Program keretében dolgoztak az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetével együttműködve. Kutatásukat az eLife folyóiratban publikálták.

A Szigma -  A holnap világa adását ide kattintva hallgathatja meg.

A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018