eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Világkoalíció indul a Nemzetközi Űrállomásra

Egy amerikai, egy japán és egy orosz űrhajóst indítottak útnak csütörtökön a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről egy modernizált Szojuz-rakéta segítségével.

Kathleen Rubins (37), Onisi Takuja (41), valamint Anatolij Ivanyisin (47) négy hónapot tartózkodik majd a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) kutatási célból. Az utazók ez alkalommal a szokásos hat óra helyett jó két nap múlva, szombat reggelre érik el a nagyjából 360 kilométeres magasságban, alacsony Föld körüli pályán keringő ISS-t. A Nemzetközi Űrállomáson Jeff Williams, az ISS vezetője és két orosz kollégájuk várja őket. A jelenlegi lesz az új Szojuz-MS típusú űrkapszula tesztútja. Ivanyisin az indulás előtt elmondta, hogy az űrhajóban másként vannak elrendezve a hajtóművek, ami biztonságosabbá teszi a dokkolást. Emellett a Szojuz-MS pajzsrendszere is fejlettebb, és jobban védi az űrhajót a mikrometeoritok és az űrhulladékok hatásaitól.

Címlapról ajánljuk
Kiss László: „a szegény japán ember űrtávcsöve” egy világrekorder csúcsműszer

Kiss László: „a szegény japán ember űrtávcsöve” egy világrekorder csúcsműszer

A vadonatúj földi obszervatórium számos előnye közt az egyik, hogy ezerszer olcsóbb volt a James Webb űrteleszkópnál, és az sem elhanyagolható, hogy ha elromlik, oda lehet menni megjavítani - fogalmazott Kiss László csillagász, akadémikus az InfoRádióban, bemutatva a TAO-t. Megjegyezte: persze azt ne gondolja senki, hogy a kutatók az Atacamába fognak járni, távolról, az interneten, kamerákon megy szinte minden.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×