Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor

A tavalyi volt a legmelegebb év

2015 volt a legmelegebb év a Földön az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta - közölte az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA).

A föld- és tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet 14,79 Celsius-fok volt, 0,9 Celsius-fokkal magasabb a 20. századi átlagnál.

Az 1880-2015 közötti időszakban ez volt a legmagasabb globális átlaghőmérséklet, amely 0,16 Celsius-fokkal meghaladta az előző évi rekordot. A 21. században ez volt a negyedik év, amikor a globális átlaghőmérséklet rekordot döntött a Földön. Az elmúlt 136 évben a tavalyi volt a legmelegebb december.

Tavaly rekord meleget mértek egyebek között Közép-Amerikában, Dél-Amerika északi felén, Észak-, Dél- és Kelet-Európa egyes részein, Nyugat-Ázsiában, Kelet-Közép-Szibéria nagy területein, Afrika keleti és déli régióiban, a Csendes-óceán északkeleti és egyenlítői térségében, az Észak-Atlanti-óceán nyugati területein, az Indiai-óceán nagy részén és a Jeges-tenger egyes részein.

A földfelszíni globális átlaghőmérséklet tavaly 1,33 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál. Ez volt a legmagasabb érték az 1880-2015 közötti időszakban, 0,25 Celsius-fokkal túlszárnyalva a 2007-es rekordot. A tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet tavaly 0,74 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot. Ez ugyancsak a legmagasabb érték volt az érintett időszakban, 0,11 Celsius-fokkal meghaladva a 2014-es rekordot.

Az északi félteke hótakarójának átlagos éves kiterjedése 9,5 millió négyzetmérföld (24,6 millió négyzetkilométer) volt 2015-ben. A mérések 1968-as megkezdése óta ez a 11., 2008 óta a legkisebb kiterjedés volt. Az év első felében a normális szint alatti, az év fennmaradó részében az átlagosnál magasabb volt a kiterjedés.

Az északi sarki átlagos éves tengeri jégkiterjedés 4,25 millió négyzetmérföld volt, ami a hatodik legalacsonyabb érték a mérések 37 évvel ezelőtti megkezdése óta. Az antarktiszi tengeri jégkiterjedés 4,92 millió négyzetmérfölddel a harmadik legnagyobb volt, 2013 és 2014 után.

Tavaly decemberben a föld- és tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet 1,11 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlagnál. Ez volt a legmagasabb decemberi érték az 1880-2015 közötti időszakban, 0,29 Celsius-fokkal túlszárnyalva az előző évi rekordot.

A földfelszíni globális átlaghőmérséklet decemberben 1,89 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot. Ez volt a legmagasabb decemberi érték az érintett periódusban, 0,48 Celsius-fokkal túlszárnyalva a 2006-os rekordot. A tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet 0,83 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot tavaly decemberben, ugyancsak rekordértéket produkálva az 1880-2015 közötti időszak decembereire vonatkozóan, és 0,2 Celsius-fokkal meghaladva a 2009-es rekordot.

Az északi sarki átlagos tengeri jégkiterjedés 300 ezer négyzetmérföld volt, ami 6 százalékkal marad el az 1981-2010 közötti átlagtól. Ez volt a negyedik legkisebb decemberi kiterjedés a mérések 1979-es megkezdése óta. Az antarktiszi tengeri jégkiterjedés 100 ezer négyzetmérföld volt decemberben, ami 0,9 százalékkal marad el az 1981-2010 között átlagtól.

Az északi félteke hótakarójának decemberi átlagos kiterjedése 190 ezer négyzetmérföld volt, elmaradva az 1981-2010 között átlagtól. Az elmúlt 50 évben ez volt a 19. legkisebb kiterjedés.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Megjelent a Portfolio Checklist Extra, amiben Szabó Dániellel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk az EU lehetséges bővítéséről. Ezt sokszor úgy kezeljük, mintha egy előre lefutó, szinte automatikus forgatókönyv lenne, holott könnyen lehet, hogy épp ez lesz Európa következő nagy politikai törésvonala. De van-e mögötte kézzelfogható politikai vagy piaci kényszer, vagy inkább érdekek és alkuk mozgatják? És egyáltalán: az alapítók valóban egy olyan Európát képzeltek el, ahol előbb-utóbb minden ország uniós taggá válhat? Beszélgetésünkben azt is körbejárjuk, melyik jelölt áll a legközelebb a csatlakozáshoz, kiket tartanak a legnehezebben „kezelhető” szereplőknek, és hol tűnik reálisnak, hogy belátható időn belül nem várható érdemi előrelépés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×