A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében tartott előadásában Snezana Krstic független szakértő és tanácsadó, a Marie Curie Öregdiák Egyesület elnöke a tudományos közösségnek a globális kihívások felismerésére és megfelelő kezelésére való képességét, valamint a kutatási rendszerek és módszerek alkalmasságába vetett hitet nevezte meg a tudomány iránti bizalom alapjaiként.

Mint hangsúlyozta, a tudomány képviselőinek alapvető feladata annak biztosítása, hogy a világ különböző tájain tevékenykedő fiatal kutatók megkapják a lehetőséget arra, hogy karrierjüket az integritás és a felelősségvállalás jegyében alakítsák.

Emilio Lora-Tamayo, a spanyol nemzeti kutatóintézet (CSIC) elnöke, a Science Europe alelnöke leszögezte, a kutatási integritás azért alapvető fontosságú, mert védelmet biztosít a tudomány alapjainak, fenntartja a nagyközönség bizalmát, megvédi a kutatók hírnevét, segíti a gazdasági fejlődést és megakadályozza az erőforrások elfecsérlését.

Geoffrey Boulton, a brit Royal Society tagja a tudományos adatok felfedezhetőségét, hozzáférhetőségét, érthetőségét, értékelhetőségét és újra-felhasználhatóságát nevezte meg a tudományos forradalom és előrehaladás alapjaként.

Huanming Yang, a Pekingi Genom Intézet elnöke előadásában hangsúlyozta, a tudományba vetett hit a jövőbe, a fiatal nemzedékekbe vetett hitet jelenti.