eur:
394.08
usd:
365.23
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Megnyílt a Tudomány világfóruma Budapesten

Megnyílt a Tudomány világfóruma (World Science Forum, WSF), a szerda esti ünnepségén beszédet mondott mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára pedig levélben köszöntötte a rendezvény résztvevőit.

Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet: Európa elözönlés alatt áll, de még nem érzi át a súlyát annak, hogy a kultúráját, az életformáját, élete eddigi rendjét érte kihívás. Mint mondta, a válság az attól való félelem, hogy kifogytunk a lehetőségekből, nincs megfelelő erő, tudás és eszköz az élet megszokott rendjének folytatásához. Úgy vélte, együtt kell keresni az új kihívásokból fakadó új lehetőségeket, és ezért ennek a fórumnak, valamint az ehhez hasonló tanácskozásoknak rendkívüli jelentőségük van.

Megtiszteltetésnek nevezte, hogy ismét Budapesten találkoznak a világ tudományának kiemelkedő képviselői, döntéshozói. Négy éve, amikor ugyanitt tartották a fórumot, a gazdasági válság volt a központi téma, ma pedig a migráció, amely szavai szerint a történelem egyik legnagyobb, tragikus következményeket előrevetítő emberáradata, újkori világméretű népvándorlás, amelynek nem látni a végét.

Orbán Viktor úgy látja, hogy a helyzet kezelésében az egész világnak szerepet kell vállalnia, mert a béke megőrzése, a folyamatok ellenőrzés alatt tartása, a politikai vezetések stabilitása mindenkinek érdeke.

A kormányfő szerint kétféle ember van: aki azt nézi, ami van és aki azt, ami nincs. Aki azon töpreng, ami létezik és aki azon, ami még nincs. Aki be van zárva a jelen problémáiba és aki abból indul ki, hogy a világ mindig több, mint amennyit éppen látunk vagy ismerünk belőle, ezért új kérdéseket tesz fel és új válaszokat talál. Az utóbbi embertípusra van ma szükség a politikában és ebben nagy segítségére lehet a tudomány, amelynek a lényegéhez tartozik azt keresni, ami még nincs, amit még nem tudunk. Hozzátette: igazolni kell, hogy nem fogytunk ki a lehetőségekből, vannak olyan megoldások, amelyekkel felülkerekedhetünk a kihívásokon.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a politikai, a gazdasági és a tudományos szereplőknek észben kell tartaniuk, hogy egyik terület sem lehet öncélú, megoldásokat kell adniuk az embereknek, ami józanságot és mélyebb alázatot kíván, mint korábban bármikor.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára a fórumra küldött levelében kiemelte, hogy tudomány, technológia és az innováció kulcsfontosságú szerepet tölt be a fenntartható fejlődési célok elérésében. Hangsúlyozta: a megfontolt, józan eredményeket felmutató klímatudomány eredményeinek minél szélesebb körben való elterjesztése, oktatása elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresen nézzünk szembe a globális éghajlatváltozás kihívásával.

Lovász László, a rendező Magyar Tudományos Akadémia és egyben a WSF elnöke a tudomány ösztönző erejéről beszélt, ez az idei rendezvény címe is. Mint mondta, a tudomány ösztönző ereje arra a szerepre utal, amelyet a tudomány betölt az emberi és gazdasági fejlődésben, az éhezéssel, betegségekkel való küzdelemben, a növekvő energiaéhség megoldásában.

Az MTA elnöke hangsúlyozta: a WSF legfőbb célja, hogy bepillantást engedjenek azokba a témákba, lehetőségekbe és kihívásokba, amelyek olyan fontos ügyekkel vannak összefüggésben, mint a klímaváltozás, a megújuló energiák kérdése, a katasztrófák kockázatának csökkentése, a globális egészségügyi politikák vagy a tudomány irányításának gyakorlata és csapdái.

Navracsics Tibor, az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa azt emelte ki, hogy a tudósoknak és a politikai döntéshozóknak szorosabban együtt kell működniük annak érdekében, hogy többet megtudjanak egymás nyelvéről és korlátairól. A biztos szerint a tudomány az a közös szál, amely az emberiség előtt álló legkomolyabb kihívások, köztük az éghajlatváltozás, a gazdasági egyenlőtlenség, a korosodó népesség, a migráció, a fiatalok munkanélkülisége, vagy az energia- és élelmiszer-biztonság megoldásában a politikai színtér szereplői számára a kapaszkodót jelenti.

"Hihető tudományra van szükségünk, ha innovatív politikai válaszokat akarunk találni a legfőbb kihívásokra és ha időben figyelmeztetni kívánunk az új kihívásokra. Ez nem egyszerű, hiszen összetett világban élünk, amelyben sem a politika, sem a tudomány nem működhet külön irányokban" - szögezte le Navracsics Tibor.

Az ünnepségen felszólalt még Flavia Schlegel, az UNESCO természettudományos főigazgató-helyettese, Gordon McBean, a Nemzetközi Tudományos Tanács elnöke, valamint Rush D. Holt, az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért elnöke.

A megnyitó után adták át az UNESCO tudomány népszerűsítéséért járó Kalinga-díját (UNESCO Kalinga Prize for the Popularization of Science) az argentin Diego Andrés Golombeknek a tudomány-kommunikáció és oktatás terén végzett munkájáért, Argentína első tudományos-kulturális központjának fejlesztésében vállalt szerepéért. Õ az első argentin, aki megkapta az 1951-ben alapított díjat.

Az UNESCO környezetvédelmi Kábúsz szultán-díját (UNESCO Sultan Qaboos Prize for Environmental Preservation) a Buenos Aires-i Egyetemen működő Wetlands Ecology Research Group tagjai, Fabio A. Kalesnik, Horacio Sirolli és Luciano Iribarren kapták a környezetmegőrzésben elért eredményeikért. A díjat kétévente ítélik oda, idén 70 ezer dollár (20,16 millió forint) pénzjutalommal jár Kábúsz ománi szultán felajánlásának köszönhetően.

A tudomány ösztönző ereje (The Enabling Power of Science) címmel megrendezett 7. Tudomány világfórumára több mint 100 országból érkeztek résztvevők. A tudományos közösség, a társadalom, a politika és a gazdaság jövőjét meghatározó aktuális kérdéseket számba vevő világtalálkozón hat plenáris ülés és kilenc tematikus szekció várja a résztvevőket, emellett több mint tíz kísérőrendezvényt és kulturális programokat is szerveznek.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×