Öt olyan HIV-fertőzött vérét elemezték, akiknek az immunrendszere kontrollálni tudta a HIV-vírus szaporodását, és összehasonlították olyan fertőzöttekével, akik szervezete erre nem volt képes gyógyszerek nélkül. A Nature Immunology című szakfolyóiratban közzétett tanulmány megállapítása szerint a titok nem a fertőzés ellen ható ölősejtek számában van, hanem abban, hogy milyen eredményesen tevékenykednek.

Háromszázból mindössze egy HIV-fertőzött immunrendszere képes kontrollálni a HIV-vírust gyógyszerek segítsége nélkül, saját ölősejtjeik egyik törzse, az úgynevezett citotoxikus T-limfociták (CTL) segítségével. Mostani tanulmányában egy amerikai, kanadai, japán és német kutatók alkotta csapat arról számolt be, hogy ennek a ölősejttörzsnek olyan receptor molekulái vannak, amelyek ügyesebben azonosítják a HIV-vírussal megfertőzött fehérvérsejteket, így immunrendszerük célirányosabban támad.

"Jól tudtuk eddig, hogy a HIV-fertőzött embereknek több tonnányi ilyen ölősejtjük van - idézte fel Bruce Walker, a massachusettsi Ragon Intézet fertőző betegség szakértője. - Azóta is vakartuk a fejünket, azt kérdezgetve, hogy ilyen sok ölősejt jelenlétében mégis miért lesznek AIDS-betegek az emberek. Most kiderült, hogy egy különleges tulajdonság tesz hatékonyabbá bizonyos sejteket az ölésben."

Összesen tíz HIV-fertőzöttet vontak be a vizsgálatokba, akik közül öten a "kivételezett" csoportba tartoznak, mert szervezetük képes kontrollálni a HIV-vírusokat, így egészségesek maradtak gyógyszer nélkül is.

A HIV-vírus egy bizonyos típusú fehérvérsejtet, a CD4 sejteket pusztítja el, az így immunvédelem nélkül maradó embereket pedig könnyebben fertőznek meg más kórokozók, amelyek között potenciálisan halálos is lehet. "Úgy találtuk, hogy a mód tér el, ahogyan az ölősejtek észlelni képesek a fertőzött sejteket, és ahogyan hozzájuk kapcsolódnak" - foglalta össze Walker.

Mint hozzátette, nem egyszerűen ölősejtre van szükség a HIV ellen, hanem olyan ölősejtre, amely különösen jó a fertőzött sejtek felismerésében, mert speciális (T-sejt) receptorral rendelkezik. Walker úgy véli, az eddigi vakcina fejlesztési próbálkozások azért vallottak kudarcot, mert nem ezt a hatékony típusú T-sejt receptort állították elő. Azt azonban továbbra sem tudják a kutatók, hogy ezt a bizonyos T-sejt receptort miként lehet előállítani.

Következő lépésként azt vizsgálják meg, hogy milyen különlegesség van ezekben a receptorokban, amely felruházza őket leírt képességükkel.

"A HIV újabb titkát tárta fel, azt, hogy egyesek szervezete miként képes hatékonyan kontrollálni a vírust. Minden feltáruló titok jobb helyzetbe hoz bennünket, hogy a vírus ellen vakcinát készíthessünk" - fejtette ki Walker.