eur:
389.49
usd:
361.79
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Az ember kétezer éve nagyjából ugyanannyi ideig él - egy tudós szerint

Az emberek maximális élettartama kétezer éve szinte semmit sem változott, csak egy félreértelmezett kifejezés miatt beszélnek sokan arról, hogy folyamatosan növekszik. Az az elképzelés, hogy őseink általában fiatalon haltak meg, tudományosan megalapozatlan - figyelmeztet egy amerikai újságíró.

Az amerikai adatok szerint a férfiak várható élettartama az Egyesült Államokban 1907-ben csupán 45,6 év volt, míg 1957-re már elérte a 66,4 esztendőt, 2007-re pedig a 75,5-et. A mutató emelkedésének oka részben az, hogy a korábbinál jóval kevesebben hunynak el szív- és érrendszeri betegségben és influenzában, vagy végzik erőszakos halállal. A korábbi évtizedekben azonban azért ugrott meg a várható élettartam, mert jelentősen kisebb lett a csecsemőhalandóság: míg 1907-ben az újszülöttek 9,99 százaléka halt meg, addig az arány 1957-re 2,63, 2007-re pedig 0,68 százalékra csökkent.

Ha azonban a csecsemőhalandósági mutatót is figyelembe vesszük, amikor a várható élettartamot igyekszünk kiszámolni, arra a téves következtetésre juthatunk, hogy a korábbi generációk hamarabb "haltak ki". Márpedig az bizonyos, hogy amerikaiak tömegei nem végezték be földi pályafutásukat 46 esztendősen  - figyelmeztet Benjamin Radford, a Skeptical Inquirer című magazin főszerkesztője.

Hozzátette: a helyzet az, hogy az emberek maximális élettartama nagyjából változatlan évezredek óta, annak az elképzelésnek pedig, hogy elődeink általában fiatalon hunytak el, nincsen tudományos adatokkal alátámasztható alapja.

Hogy a csecsemőhalandóság a drámaian lecsökkentheti a várható élettartamot, arra jó példa a következő: ha egy család két gyermeke közül az egyik születésekor elhuny, a másik viszont 90 évet él, a kettejük átlagéletkora csupán 45 esztendő. Ez alapvetően valós, ám jelentéktelen adat: ha a magas csecsemőhalandóság miatt állítjuk, hogy alacsony az átlagos élettartam, akkor az nem ugyanazt jelenti, mintha azt mondanánk, hogy egy átlagember ugyanabban a populációban abban a bizonyos életkorban hal majd meg - írja Benjamin Radford.

A szerző szerint igaz ugyan, hogy a gyermekhalandóság is egyike a számos tényezőnek, amely meghatározza a várható élettartamot - akárcsak az egészségügy fejlettsége, a bűncselekmények aránya vagy a munkahelyi biztonság -, ha azonban figyelembe vesszük a számításoknál, gyakran zavart okoz és tévhitek keverednek ki belőle.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×