Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

A sejtjeink is kommunikálhatnak rosszul, és ez végzetes is lehet

Az emberi szervezetben a sejtek egy sejttársadalomban élnek és magas szinten kommunikálnak egymással. A betegségek akkor alakulnak ki, ha ez a kommunikáció megsérül - fejtette ki a Semmelweis Egyetem gyógyszerkutató professzora. Mindez meghatározza a gyógyszerkutatás irányát is.

Kéri György hozzátette: nemcsak a rák, hanem a gyulladásos betegségek, az érelmeszesedés és a fertőzések ellen is a jeltovábbítás helyreállítása, illetve a hamis jelek kiszűrése a leghatékonyabb gyógymód, ezért ez a gyógyszerkutatás legújabb iránya.

A szakember az InfoRádióban elmondta: a betegségek 80-90 százaléka vezethető vissza a sejten belüli vagy sejtek közötti jelátvitel-zavarokra, vagy ha úgy tetszik, a köztük lévő kommunikációs zavarokra.

Hogy hogyan néz ki ez a rákos sejtek esetében? Egy normál sejt csak akkor osztódik, ha ehhez kívülről jelet kap - hiszen a sejtek egy sejttársadalomban élnek, és igen magas szinten kommunikálnak egymással. A sejtosztódásra például akkor lehet szükség, ha sérülés éri a szervezetet. Ilyenkor növekedési faktorok stimulálják a sejteket.

Amikor kialakul egy rákos sejt, akkor az azt imitálja, hogy kívülről üzenetet kap. Azaz egy hamis üzenetet küld, amelytől a sejt osztódni kezd.

A kutatók feladata ezért az, hogy beazonosítsák a rákos sejt által generált hamis jelet, és meggátolják azt. De ugyanez a szisztéma más betegségek esetén is alkalmazható, például érelmeszesedés vagy fertőző betegségek esetében.

A hamis jelek felismerésére már nagyon kifinomult molekuláris technikák vannak - mondta Kéri György az IIR Pharma konferenciáján. Sikerült már beazonosítani az egyik molekulacsaládot, amely hamis jeleket küld, ez a kináz nevű enzim. A tudomány már nyolc olyan gyógyszert is kifejlesztett, amely gátolja a kinázok által küldött hamis jeleket.

Csakhogy a kutatók már azt is tudják, hogy ilyen hamis jelből nagyjából száz van, gyógyszert viszont még csak nyolcra fejlesztettek ki, ráadásul megfelelő molekuláris diagnosztikai eljárásra is szükség van ahhoz, hogy a hamis jel beazonosítható legyen.

Hanganyag: Torda Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a hazai lakhatási válság kapcsán vettük górcső alá, hogy mennyiben enyhítheti a helyzetet a kormány tervezett bérlakásépítési programja, illetve a tömegesen üresen álló lakások hasznosítása. Babos Annamária építészmérnökkel, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium lakhatási szakmai tanácsadójával a szakma zászlóshajó eseményén, a múlt héten nagy sikerrel lezajlott Portfolio Future of Construction 2026 konferencián beszélgettünk, aki arra is kitért, hogy vajon a lakáspiacot érintő kormányzati intézkedések összességében hogyan hatnak majd az ingatlanárakra. (A megszólalás 19:01-nél indul.) A műsor első részében a minimálbér-emeléssel foglalkoztunk, amely az utóbbi öt év legalacsonyabb ütemű növekedését mutatja. Megnéztük, hogy mennyiben kompenzálják ezt a szerény mértékű javulást a személyi jövedelemadó terén várható változások, európai összevetésben mire elég mindez és mire számíthatunk az elkövetkezendő években az euróbevezetéshez vezető úton. Hornyák Józsefet, a Portfolio vezető elemzőjét kérdeztük a témában. Az adást, mint minden pénteken, tőkepiaci kitekintővel zártuk, ezúttal Anthropic felütéssel.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×